Jaffa Kiadó

Szepsy István, Lőrincz György és Heimann Zoltán, neves, magyar borászok dedikálnak a Budai Borfesztiválon!

2010-08-31 15:00:00

Vajon mitől lesz olyanná a bor, amilyennek szeretjük? Miként formálja egy személyiség a végeredményt? Erre keresi a választ Kántor Endre neves borászokról szóló köteteiben. A bor olyan, mint a borász, ám ez fordítva is igaz: a borász olyan, mint a bora. Inni kell tehát, nincs mese, inni kell a borászokat. Megismerni, megszeretni őket, együtt fejlődni velük.

Ebben segítenek kicsit mindhárman, Lőrincz György, Heimann Zoltán és Szepsy István is, amikor a Borfesztiválon dedikálják a róluk szóló riportkönyveket.

Lőrincz György szeptember 8-án, szerdán, 15 órakor, Heimann Zoltán szeptember 10-én, pénteken, 15 órakor,Szepsy István pedig szeptember 11-én, szombaton, 15 órakor látogat el a Jaffa Kiadó standjához, hogy koccintsunk és beszélgessünk egyet. Jöjjenek el Önök is!

Interjú Szondy Mátéval, A boldogság tudománya című könyvünk szerzőjével

2010-06-29 11:00:00

Mesterkurzus: Miért éppen ezt, a hazánkban gyakorlatilag előzmények nélküli szakterületet választottad?

Szondy Máté: Először is hadd szögezzem le, hogy azzal együtt, hogy a pozitív pszichológia Magyarországon gyerekcipőben járó terület, rajtam kívül több kiváló kutató vizsgál pozitív pszichológiai témákat. Csak példaképpen említeném meg Kulcsár Zsuzsannát, Oláh Attilát, Bányai Évát, Kopp Máriát és Pikó Bettinát. A pozitív pszichológia területe még a szakdolgozatom írásakor kezdett el foglalkoztatni. A céljaink és a boldogságunk közötti kapcsolatról írtam, és e közben szembesültem azzal, hogy a témáról nem létezik magyar nyelvű szakirodalom.

M.: Mint a Mesterkurzus legújabb könyvében is kitérsz rá, a pozitív pszichológiával kapcsolatban gyakori – bár megalapozatlan – vád, hogy nagyon „amerikai” gondolkodásmódot feltételez, avagy lássunk mindent rózsaszínben, ne vegyük észre a dolgok árnyoldalát. Személyes tapasztalataid szerint hogyan viszonyul a szakma és a nagyközönség a Te választott szakterületedhez?

Sz. M.: A nagyközönség rendkívüli érdeklődést mutat a téma iránt. Ez nem meglepő, hiszen mindenki szeretné tudni, hogy mi a boldogság "titka", mindenki szeretne örömtelibb, teljesebb életet élni. A szakma lassabban reagál a pozitív pszichológia térnyerésére, több időbe telik, míg a kutatásokban, publikációkban hangsúlyosabban szerepelnek majd a pozitív pszichológia témái. Ugyanakkor az érdeklődést jelzi például, hogy 2007-ben a szakmai közönségnek szóló Magyar Pszichológiai Szemle egyik legolvasottabb cikke az optimizmus és egészség kapcsolatáról írt publikációm volt.

Interjú Feldmár András A tudatállapotok szivárványa címűkötetének kapcsán

2010-08-18 17:00:00

A Klub Rádió Könyvklubjának műsorán hangzott el. Kattintás után hallható!

Szűk két évtized telt el azóta, hogy 1992 szeptemberében FELDMÁR ANDRÁS, a Vancouverben élő magyar pszichoterapeuta először tért vissza szülőhazájába, hogy egy meghívásnak eleget téve két előadássorozatot tartson a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A pszichoterápia lehetőségeiről, a gyógyulás módjairól, a tudat természetéről, és még sok más, ma is aktuális témáról folyó, hatalmas érdeklődéssel kísért beszélgetések azóta szinte legendává nemesedtek, az előadásokból készült kötet pedig az évek során valóságos kultuszkönyvvé vált – ennek javított és a szerző által átdolgozott kiadását veheti most kezébe az olvasó.

Gutman Bea (szerk.)

Miért vagyunk boldogtalanok? - Nők, férfiak, párkapcsolatok

Vajon miért voltak tartósabbak a régi érdekházasságok, mint napjaink kölcsönös szerelmen alapuló frigyei? Miért nem talál magának társat annyi vonzó nő és férfi, holott saját bevallásuk szerint semmire se vágynak jobban, mint hogy végre megállapodhassanak? Miért ér véget csúnya szakítással sok, kívülről boldognak és harmonikusnak tűnő párkapcsolat? Útközben rontjuk el, vagy már magában a választásban kódolva van a kudarc?

A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében arra keressük a választ, hogy mi lehet az oka korunk jellegzetes párkapcsolati problémáinak, mélyen gyökerező szomorúságának és reménytelenségérzésének, s mit tehetünk, ha másképp szeretnénk élni. A négy szerző gondolatai helyenként egybecsengenek, máshol egymásnak karakteresen ellentmondanak, önálló töprengésre és véleményalkotásra hívva az olvasót is. Izgalmas szellemi kaland, érdemes velük tartani!

Feldmár András

A tudatállapotok szivárványa

Szűk két évtized telt el azóta, hogy 1992 szeptemberében Feldmár András, a Vancouverben élő magyar pszichoterapeuta először tért vissza szülőhazájába, hogy egy meghívásnak eleget téve két előadássorozatot tartson a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A pszichoterápia lehetőségeiről, a gyógyulás módjairól, a tudat természetéről, és még sok más, ma is aktuális témáról folyó, hatalmas érdeklődéssel kísért beszélgetések azóta szinte legendává nemesedtek, az előadásokból készült kötet pedig az évek során valóságos kultuszkönyvvé vált – ennek javított és a szerző által átdolgozott kiadását veheti most kezébe az olvasó.

„Mindannyian hipnózis alatt állunk, és a tudatállapotok szivárványának színei közül egy korlátolt kis sávba vagyunk hipnotizálva. Ezt a sávot nevezzük normálisnak, és akkor érezzük jól magunkat, amikor ezen belül élünk. Ha véletlenül bármelyik irányba kijjebb megyünk, akkor nagyon megijedünk, és megijesztjük azokat is, akik körülöttünk élnek, és véletlenül észreveszik, hogy nem a normális tudatállapotban vagyunk.”