Kereső

Mit keressen?

Hol keresse?

Blog - részletek

Egy dolog igazán lényeges, az életmű - Szabó Magda kiállításmegnyitóján jártunk
2017-06-20 14:09:55

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) megrendezésre kerülő, nagyszabású életmű-kiállítás megnyitóján Prőhle Gergely, a múzeum igazgatójának köszöntője után Für Anikó olvasott fel Szabó Magda-idézeteket. Az oly fontos összefonódás a zene és az irodalom között nemcsak a színésznő néhol finom dalra fakadó előadásában, hanem a szövegeket összekötő zongoraszólókban is megerősítést kapott.

Az őzből kiragadott részlet által felidéződött Chopin zenéje, a zongoraszó alapján Az őz, ahogy a Für Elise-ből kiragadott szövegrészek is szimbiózisba léptek Beethoven zeneművével. A részek magukban hordozzák a Szabó Magda-i teremtett világ legalapvetőbb kellékeit, a családot, a múltfeltárást, a misztikum és realitás kettősét, az emberi gyarlóságot és a titokzatosságot.

Hoppál Péter méltatása után, aki kiemelte az írónő debreceni múltját és a kálvinista morált, illetve az életmű sokoldalúságát és a kiállításban rejlő lehetőségeket, Háy János megnyitóbeszéde következett, más szemszögből közelítve meg az írói életművet és az írói személyiséget.


Nem Szabó Magda debreceni vagy református mivoltára helyezte a hangsúlyt, hanem azt emelte ki, hogy számára csak egy dolog volt igazán lényeges, az életmű: „Szabó Magdát egy dolog érdekelte, az életmű, a munkája. És abban a munkában ő nem volt református, konzervatív, úriközép vagy épp debreceni… Abban a munkában ő író volt, akinek egyetlen célja volt: világokat teremteni a lehető leghitelesebben”.

Több vicces anekdotát felidézve egy olyan karakter rajzolódik ki, aki szerette a meghökkentő és látványos pillanatokat, imádta a jelmezeket, a különféle szerepeket, és akit valójában egyáltalán nem érdekelt a civil Szabó Magda. Egy biztos, hogy ezt az embert senki sem birtokolhatta, talán még Szobotka sem, de halála után, tette hozzá Háy – a megnyitóbeszéd talán legtorokszorítóbb félmondatát –, mégis megmaradt Szobotkának.
A sokszor emlegetett Szabó Magda-i realizmussal átszőtt, teremtett világ teljességgel igaz volt, mert ő úgy és olyannak látta; minden teremtménye mögött a saját arca is felfedezhető, egy egyszerre puritán és néhol sértett arc.

Egyet kell értenünk abban is Háy Jánossal, hogy Szabó Magda, ahogy öregedett, egyre szebb lett, de örökké megmaradt a csínyek és ironikus megjegyzések mesterének. A kiállítás egy gazdag emberi életet mutat, és csak örülhetünk, hogy az élet ilyen gazdag lehet, ahogy ez a kiállítás is, zárta végül megnyitóbeszédét az író, aki Szabó Magdának köszönhetően 2002-ben Corvin-díjat kapott. (Ennek történetéről ebben az interjúban több mindent meg lehet tudni http://www.litera.hu/hirek/ez-volt-a-feladata-hay-janos-szabo-magdarol.)

Megtekinthettünk egy rövid részletet abból a dokumentumfilmből, amely Az ajtó két főszereplőjét, Martina Gedecket és Eperjes Károlyt szólaltatja meg, és az interaktív kiállításon belül a teljes film is látható. A szereplők Szabó Magda szövegeivel és az írónővel való kapcsolatukról vallanak.

 

Für Anikó az Elfogadlak című verssel zárta a felolvasásokat.

Végezetül Prőhle Gergely a kiállítás címét (Annyi titkom maradt…) elemezve megjegyezte, hogy a PIM rendszeresen ad misztikus címeket a kiállításainak, de tény, hogy a Szabó Magdát körüllengő titokzatosság folytonosan megfejtések keresésére sarkall.
Az igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a kiállítás létrejöttében, így Tasi Gézának – Szabó Magda jogutódjának –, a kiállítás kurátorainak, a múzeum dolgozóinak és nagy örömünkre a Jaffa Kiadónak is. 

 

A kiállítás megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. június 20. és 2018. március 4. között.


Vissza!

Paleolit táplálkozás