Szülők Könyvtára
Üdvözöljük a digitális bennszülöttek világában, ahol az önbecsülés a kapott lájkok számától függ, ahol „ártatlan” csemetéink szexfotókat és -videókat küldözgetnek egymásnak, és ahol a házibulikon nem csak a piába kóstolnak bele. Ebben az új korszakban a személyes találkozásokat felváltották az online randik, amelyeken a tinédzserek minden gátlást levetkőznek, miközben nem akarják vagy nem tudják felmérni szavaik és tetteik cseppet sem virtuális következményeit. A mai tizenévesek az első olyan generáció, amelyik online küzdi végig a különben sem problémamentes kamaszkort. Az internet, a közösségi média és az ingyenes pornó drámai változásokat okozott a fiatalok kommunikációjában és a szexualitásról való gondolkodásukban. Mi, szülők, akik számára a digitális világ többnyire feltérképezetlen vidék, csak kapkodjuk a fejünket: mit tehetünk, hogy gyermekünk fizikai és lelki sérülések nélkül élje túl ezt a rázós időszakot? A Szex és lájk és közösségi média című hiánypótló kötet olvasmányosan, az életből vett példákkal és rengeteg empátiával mutatja be, mi zajlik kamasz gyerekünk szobájában és lelkében. Honnan tudhatjuk, hogy valóban boldog? Miképp beszéljünk vele a szexről és a párkapcsolatokról? Hogyan taníthatjuk meg hatékonyan védekezni az új, számunkra is ismeretlen kihívásokkal szemben? A kötet nemcsak a szülőknek, de a tizenéveseknek is hasznos tanácsokkal szolgál: hogyan tehető biztonságosabbá a randizás, a fesztiválozás vagy a külföldi utazás? A szerzők, akik maguk is gyakorló szülők, évek óta dolgoznak fiatalokkal, és tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a tiltás csak hazudozást és titkolózást szül. Tippjeik, tanácsaik ezért abban segítenek, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz gyermekünkkel, és őszinte, józan beszélgetéseket folytathassunk. Hiszen egy állandóan változó világban nincs nagyobb kincs a bizalomnál!
Allison Havey és Deana Puccio 2012-ben közösen hozták létre a RAP Projectet, amelynek keretében folyamatosan járják az Egyesült Királyság iskoláit, és előadásokat tartanak az online és offline biztonság égető kérdéseiről. Allison Havey újságíróként és televíziós producerként szexuális bűncselekményekkel foglalkozott a világ számos országában, Deana Puccio pedig szexuális bűncselekményekre specializálódott ügyészként dolgozott Brooklynban. Mindkettőjüknek tinédzserkorú gyerekeik vannak, Londonban élnek családjukkal.
Mai modern életünkben, az okostelefonok és a közösségi hálók világában egyre több szülő ébred rá, hogy gyerekeink túl sok időt töltenek a virtuális valóságban, ahelyett hogy tapasztalatokat gyűjtenének a való életben, gyakorolnák az együttműködést, fejlesztenék a problémamegoldó képességüket vagy az állóképességüket. Nem véletlenül válnak egyre népszerűbbé azok a táborok, amelyekben a gyerekek valóságos helyzetekben, valódi nehézségekkel szembesülve próbálhatják ki magukat, és közben ráérezhetnek a helytállás, a próbatétel ízére.
Eric Davis több mint tizenhat évet szolgált az amerikai hadseregben, és ebből mintegy tízet a SEAL-nél, az amerikai haditengerészet különleges alakulatánál. Átesett a világ legkeményebb katonai kiképzésén, és megtanulta, hogyan álljon helyt a legnehezebb körülmények között is. Megtanult kreatívan gondolkodni, kitágítani a saját határait, sőt túllépni azokon.
A hadseregben szerzett tapasztalatainak a magánéletében, a gyermekeivel, elsősorban a fiával való kapcsolatában is nagy hasznát vette. Mivel neki magának apai jelenlét és apai példa nélkül kellett felnőnie, tudta, milyen fontos mindez egy fiúgyerek, főleg egy kamasz életében. De azzal is tisztában volt, hogy apának lenni nem könnyű feladat. Nemcsak a gyerekeinkkel szemben kell elvárásokat támasztanunk, hanem önmagunkkal szemben is, és minden kihívással úgy kell szembenéznünk, mintha gyerekeink élete és a mi életünk egyaránt ezen múlna.
Manapság, amikor a gyerekek idejének nagy részét az iskola, a felnőttekét pedig a munka tölti ki, sokszor nehézséget jelenthet a tartalmas apa-fiú kapcsolat kialakítása. De soha nem szabad feladni!
Eric Davis egykori bajtársai, a tengerészet elit kommandósai segítségével a fegyelem, a vezetői képességek és a kalandok szerepének hangsúlyozásával, tanulságos, gyakorlati példákon keresztül vezeti rá az olvasót arra, hogyan fűzheti szorosra kapcsolatát a fiával, hogyan faraghat belőle erős, magabiztos, bátor férfit.
ERIC DAVIS a SEAL katonájaként, majd kiképzőjeként számos titkos bevetésen és küldetésen vett részt a világ legkülönbözőbb pontjain. Ő képezte ki Chris Kyle-t és Marcus Luttrellt mesterlövésznek, több mint húsz, Irakból csempészárut szállító hajót tartóztatott fel, ám élete legnagyobb teljesítményének és eredményének gyerekei felnevelését, apai hivatásának betöltését tartja.
https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/ferfiva-nevelni?eid=63931
A fiúk már csak ilyenek! – legyintenek gyakran a szülők. Féktelenek, kalandvágyók és kíváncsiak: fára másznak, erődöt építenek, fociznak, és idővel egyre nagyobb próbatételeknek teszik ki fejlődésben lévő testüket, mintegy beavatási rítusként felnőtté válásukhoz. Ám a mai fiúk családja, környezete sokszor nem értékeli szenvedélyes természetüket.
Meg Meeker azt javasolja, hagyjuk a fiúkat fiúként viselkedni! Megmutatja, hogy a természet a legjobb játszótér számukra, amely biztosítja a megfelelő terepet csodálatos kalandjaikhoz. Feltárja ugyanakkor azt is, miért létfontosságúak a fiúknak a szabályok, a keretek, és miért érzik magukat elveszettnek nélkülük.
Részletesen elmagyarázza, milyen csapdahelyzetekkel kell szembenézniük az anyáknak és az apáknak, amikor fiaikkal beszélgetnek, s hogyan érdemes megtárgyalniuk velük az élet nagy kérdéseit. Kitér arra is, milyen problémát jelent, amikor egy kamasz komor vagy lázadó, és hogyan lehet jól kezelni az ilyen viselkedést. Erre és sok más égető kérdésre kapunk választ A fiúk legyenek fiúk című könyvből.
Tudjuk, a gyereknevelés óriási felelősség. A kötet szerzője azonban hihetetlenül megkönnyíti a fiús szülők dolgát a „hét titok” segítségével, hogy egészséges és boldog fiúkat nevelhessünk, akik becsületes, bátor, szerény, erős, ugyanakkor jólelkű férfiakká válhatnak.
Érdemes megszívlelni Meg Meeker közösségi oldalának mottóját: „Nagyszerű gyerekek nem születnek, hanem mi neveljük őket azzá!”
A Sérülésmentes gyereknevelés című könyv központi témája a fegyelmezés. Megtudhatjuk, hogy melyek a fegyelmezés célravezető módjai és eszközei, hogyan viselkedik egy valóban fegyelmezett gyerek a különféle helyzetekben, mi a szerepe ebben a szülőknek és nevelőknek...
Dr. Vanessa Lapointe éppoly szakavatott ismerője a hétköznapokban felmerülő fegyelmezési nehézségeknek és ezek megoldásának, mint a mélylélektan kérdéseinek. Tökéletesen tisztában van azzal, mennyit ártunk nemcsak a gyerekünknek, de magunknak is, ha például megalázással, kiabálással, netalántán egy-egy pofonnal próbáljuk jobb belátásra bírni. Ugyanis egészen biztos, hogy egyik sem fog hatni rá, így csak elmélyítjük a szülő-gyerek közti konfliktust, beindul a fegyelmezési spirál, amelynek soha nincs vége.
A szerző szerint minden szülő megtalálhatja a gyermekéhez vezető utat. A gyerekek - életkoruktól függetlenül - tökéletesen tudják, hogyan működjenek együtt velünk, de nagyrészt rajtunk, szülőkön múlik, hogy ez az együttműködés megvalósul-e. És nem kell hozzá semmi ördöngösség. Egyszerűen csak oda kell figyelni a gyerekre, és beleélni magunkat a helyzetébe. Ha az ő nézőpontjából is megvizsgáljuk a történteket, sokkal hamarabb megszületik a közös megoldás, ráadásul mindenféle feszültség és hiszti nélkül.
Nagyon fontos, hogy a gyerekünk tökéletesen tisztában legyen azzal, mennyire szeretjük akkor is, amikor határozottan kérünk tőle valamit. Az érzelmi biztonság a gyerekek számára azt jelenti, hogy nyitottan és megértőn viszonyulunk egymáshoz. Ha ez a kölcsönösség megvan a szülő és a gyerek között, a konfliktushelyzetek nem éleződnek ki. És akkor az egész családnak könnyebb lesz az élete.
Dr. Vanessa Lapointe bejegyzett szakpszichológus, a The Wishing Star Lapointe Developmental Clinic alapítója. Tizenöt éve családterapeutaként és gyermekpszichológusként dolgozik, gyakran felkérik előadásokra és különböző kutatásokban, tudományos projektekben való részvételre. Férjével és két kisfiával a nyugat-kanadai Vancouverben él.
A hétköznapokban minden szülő szembesül azzal a fogas kérdéssel, hogy mennyire lehet engedékeny vagy éppen szigorú a csemetéjével. A korlátok felállítása cseppet sem könnyű dolog, és a család valamennyi tagjától rugalmasságot kíván, hiszen a gyerekeink ugyanúgy folytonosan változnak, fejlődnek, mint mi magunk. Ám a szüntelen változás ellenére szükség van bizonyos szabályokra, amelyeknek következetes betartása és betartatása biztos, szilárd alapot teremt a családnak mint közösségnek.
Wendy Mogel pszichológus több mint másfél évtized családterápiás tapasztalatai után talált rá arra a módszerre, amely rengeteg gyereknek és szülőnek hozott sikerélményt és megkönnyebbülést a mindennapokban. A hagyományos zsidó nevelés és a modern pszichológia elveinek ötvözése olyan megtartó erőt jelent, amellyel felülemelkedhetünk a szinte minden család hétköznapjaiban felmerülő gondokon.
A szerző úgy gondolja, a tisztelet és a kölcsönösség az alapja mindennek. A zsidó hagyományokban és a Tóra tanításaiban olyan törvényszerűségek és alapelvek vannak lefektetve, amelyeket gond nélkül átültethetők a mindennapos gyakorlatba. A szerző nem a vallásos élet egyetlen követendő példáját akarja az olvasó elé tárni, hanem azt mutatja be, hogyan hozhatók egyensúlyba a tradicionális minták a XXI. században elengedhetetlen tudással.
Wendy Mogel bátor és friss szemléletű könyve arra tanít, hogyan neveljük úgy a gyerekeinket, hogy jó és sikeres ember váljék belőlük. Olyan, aki önállóan gondolkodik, van véleménye, pontosan tudja, hol a helye a világban, a társadalomban, és szükség esetén képes megvédeni magát. Egyszóval: boldogul a mai rohanó, bonyolult, nemegyszer sarkaiból kifordult világban.
A pszichológusok állítják, hogy egyre jellemzőbb korunkra az egocentrizmus és az empátiahiány, és ez alól, sajnos, gyermekeink sem kivételek. A kutatások szerint a mai tizenévesek feleannyira képesek együttérezni másokkal, mint harminc évvel ezelőtti társaik. Ám azok a gyerekek, akik úgy gondolják, hogy az egész világ körülöttük forog, nemcsak az iskolában sikertelenebbek a többieknél, de társas kapcsolatokat is nehezebben teremtenek, és lépten-nyomon kudarcok érik őket. Mit tehetünk, ha csemeténk azonnal hisztizni kezd, mihelyt nem az ő akarata érvényesül, ha durván, lekezelően vagy érzéketlenül viselkedik másokkal?
A jó hír az, hogy semmi sincs még veszve! Az empátia ugyanis nem velünk született, hanem tanulható és fejleszthető készség. Épp úgy működik, mint egy izom: némi gyakorlással és odafigyeléssel látványos eredményeket lehet elérni.
Michele Borba pszichológus, nevelési és oktatási szakértő a legfrissebb kutatásokra támaszkodó és megtörtént esetekkel illusztrált, kilenclépéses programot kínál nekünk, szülőknek és nevelőknek, amelynek segítségével a születésüktől egészen fiatal felnőttkorukig fejleszthetjük gyerekeink empátiáját.
Milyen típusú dicséretek dagasztják egészségtelenül nagyra csemeténk egóját? Igaz, hogy az olvasás nemcsak okosabbá, de kedvesebbé is tesz? Miként segíthetünk gyerekeinknek, hogy ne passzív szemlélői legyenek mások bántalmazásának, hanem együttérzést tanúsítva lépjenek is fel ellene? Hogyhogy az önkontroll, nem pedig az IQ jelzi előre biztosabban a gyerekünk jövőbeni boldogulását-boldogságát?
Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Szelfimánia című könyvből, amely arra is megtanít, hogyan neveljünk barátságos, jószívű, nyitott, bátor, és éppen ezért sikeres és boldog gyerekeket.
Michele Borba forradalmi útmutatója arról szól, hogy az empátia fejlesztése miért elengedhetetlen. Ez a gondolatébresztő mű felbecsülhetetlen eszközt jelent azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik együtt érző, kedves és bátor gyermekeket szeretnének nevelni egy olyan kultúrában, ahol a sikert csak osztályzatokban, kupákban és önéletrajzi adatokban mérik. A gyermekeink érdekében abban reménykedem, hogy a szülők megfogadják a szerzőnő remek tanácsait. – Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem pszichológusa, A Lucifer-hatás szerzője
MICHELE BORBA tanár, nevelési és oktatási szakértő, több mint húsz könyv szerzője. Dolgozott tanárként, foglalkozott mozgássérült, tanulási, illetve viselkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Tevékenysége fókuszában a gyerekek empátiájának fejlesztése áll. Három felnőtt fia van, férjével a kaliforniai Palm Springsben él.
Az elmúlt évtizedekben rendkívül megnőtt a figyelemzavarral, hiperaktivitással, ADHD-val diagnosztizált és kezelt gyerekek száma a világban. Vajon mi áll ennek az ugrásszerű növekedésnek a hátterében? Valóban járványszerűen terjedő betegséggel van dolgunk? Vagy sokszor egyszerűen csak rásütik az ADHD bélyegét az örökmozgó, rosszcsont gyerekekre? Mit tehetnek az aggódó szülők, akik szívük szerint a gyógyszerezés helyett más eszközt választanának?
Thomas Armstrong, a téma világszerte elismert szakértője, könyvében a jelenség valódi okait kutatja, és bemutatja, milyen társadalmi-kulturális változások vezettek a világméretű „ADHD-járványhoz" - vagy amit annak neveznek.
Legfőképpen nem hagyjuk, hogy a gyerekek valóban gyerekek legyenek. A négy és tizennyolc év közöttiek egyre kevesebbet mozognak, játszanak, egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, viszont többet ülnek számítógép előtt, vagy néznek szorongást keltő műsorokat. A fiúkat nem engedjük fiúsan viselkedni. Idő előtt elkezdjük a gyerekeket követelményekkel nyomasztani, és túl magasra tesszük a mércét: inkább a gyerekek fogyatékosságaira és nem az erősségeire összpontosítunk. Közben a szülők egyre stresszesebb életet élnek, amiből a családok, a gyerekek is kiveszik a részüket.
Számos ok vezethet tehát a figyelemzavar, az ADHD tüneteinek megjelenéséhez. Kezelésükben Armstrong körültekintésre int, gyógyszerek helyett elsősorban viselkedésterápiát ajánl. Könyve 101 kipróbált módszert ír le, amelyek látványos javulást eredményezhetnek a mindennapokban. A Tényleg ADHD-s a gyermekem? inspiráló útmutató szülőknek, tanároknak, hogy segítséget nyújthassanak a gyerekek összpontosítási és magatartásproblémáinak leküzdésében, és sikeresnek, boldognak láthassák őket az iskolában és az életben egyaránt.
THOMAS ARMSTRONG, PH.D., pszichológus, tanár, író, az American Institute for Learning and Human Development vezetője. Fő szakterülete a tanulás és az oktatás. Eddig tizenhat könyvet publikált összesen több mint egymillió példányban, melyeket huszonhat különböző nyelvre fordítottak le. Tudományos munkásságát szerte a világon elismerik, könyvei sok-sok szülőnek és pedagógusnak nyújtanak segítséget. Kaliforniában él és dolgozik.
A modern gyerekkorban a szabad játékot kiszorítják azok a tevékenységek, amelyekről azt hisszük, versenyképesebbé teszik csemeténket. Az eredmény? Ahelyett, hogy a család büszkesége sokoldalú, magabiztos kis emberként ugraná meg élete újabb és újabb akadályait, fáradt, fásult, szorong – elvárt eredményei pedig messze elmaradnak a valós lehetőségeitől.
David Elkind neves gyerekpszichológus szerint éppen a kreativitásra ösztönző, kötetlen játékok készítik fel a kicsiket, hogy sikeresek legyenek majdani szakmájukban és a társadalomban. A méltán világhírű Hajszolt gyerekek szerzője a legfrissebb kutatási eredményekre és az életből kölcsönzött példákra támaszkodva mutatja be, hogyan segíti elő a spontán játék az egészséges mentális és szociális fejlődést.
A játék ereje alapvetése, hogy a játék, a tanulás, a munka és a szeretet megbonthatatlan egységet alkot. Ha egyensúlyuk megbomlik, nem leszünk képesek kiteljesedni. A modern gyerek magányosan ténfereg a csillogó-villogó játékok halmai között, holott elég lenne néhány fakocka, amelyekből felépíthetné saját fantáziavilágát. Bízzunk szülői ösztöneinkben, és álljunk ellen az elektronikus kütyük, a számítógépes játékok és a teljesítménykényszer csábításának!
Lássuk meg gyerekünkben a gyereket – és kezdjünk el együtt játszani!
David Elkind a massachusettsi Tufts University professzora, fő szakterülete a gyermeki fejlődés. Tudományos munkásságát világszerte elismerik, népszerűsítő gyermeknevelési könyvei és előadásai szülők tízezreinek nyújtanak segítséget. Cape Codban él feleségével, három fia és négy unokája van.
A legtöbb szülő előre szorong lánya tinédzseréveitől: az érzelmi hullámvasúttól, a kiszámíthatatlan viselkedéstől, a hisztiktől és ajtócsapkodástól, na meg persze az ezer veszélyt rejtő kamaszbuliktól. De ennek nem kell feltétlenül így lennie! A kamaszkor nem váratlan természeti csapás: a lányok fejlődése előre megjósolható mintákat követ. Ha megértjük, milyen állomásokon kell végighaladniuk, a rémisztő zűrzavarból rögtön egy sokkal barátságosabb és élhetőbb világba csöppenünk – nemcsak mi, szülők, hanem gyerekeink is.
Lisa Damour pszichológus a kamaszkor bonyolult világát térképezi fel, és a szemünk láttára bogozza ki a gordiuszinak tűnő csomót: miért egészséges és szükségszerű mindaz, ami a lányunkkal történik, és mikor kezdjünk el tényleg aggódni? A Gubancok a való életből vett példákkal és a legfrissebb kutatási eredmények bemutatásával segít megértenünk, hogyan búcsúzik egy serdülő a gyerekkorától – s emellett jó néhány gyakorlati probléma megoldásához kínál világos, józan és hasznos tanácsokat.
Mit tegyünk, ha kamasz lányunk pofákat vág, amikor beszélni akarunk vele? Miképp segítsünk rajta, ha őrülten izgul egy-egy dolgozat vagy vizsga előtt? Közbelépjünk-e, ha megtudjuk, hogy a barátnője vagdossa magát? Hogyan hozhatunk szóba olyan kérdéseket, mint a drogok vagy a szex, anélkül, hogy vaskalaposnak tartana minket? Hol húzódik a határ az egészséges táplálkozás és az étkezési zavar között?
Lássunk neki a gubancok kibogozásának, tegyünk rendet az életünkben, és alakítsunk ki jó kapcsolatot lányunkkal, hogy boldog, büszke szülőkként kísérhessük végig a felnőtté válás rögös, kihívásokkal teli útján!
Lisa Damour számos, oktatásról és a gyermeki fejlődésről szóló tanulmány szerzője. A Laurel School’s Center for Research on Girls kutatóintézet igazgatója, pszichoterapeuta, világszerte aktív tanácsadóként és előadóként, a Schubert Center for Child Studies neveléstudományi központ docense és oktató a Case Western Reserve Universityn. Két lány büszke édesanyja.
A válást nemcsak a házastársak szenvedik meg, nem csupán az ő kapcsolatuk megromlásáról szól. Legtöbbször a gyerekek is súlyos próbatétel elé kerülnek ilyenkor, s ha a két egykori társ között ellenséges a viszony, az a gyerek-szülő kapcsolatoknak is sokat árthat.
Könyvünk stratégiákat kínál a szülőnek, aki azzal szembesül, hogy volt párja megkísérli „kisajátítani”, elidegeníteni tőle közös gyermeküket. A gyermek lojalitáskonfliktusba kerül: őrlődve úgy érzi, csak rossz döntést hozhat, szinte kettészakad.
A helyzet a megtámadott szülőtől bölcsességet kíván. A könyv megtörtént esetek sokaságát elemezve kínálja a türelem, az empátia, a lélektani éleslátás és a konfliktuskezelés eszközeit. Módszereket mutat be a szülő és a gyermek közti szeretet megőrzésére, hogy a szülővel szembefordított gyermek ne idegenedjen el, ne váljék a helyzet áldozatává, s később ne kelljen önvádtól szenvednie egy életen át. Gyakorlati eszközöket ad ahhoz, hogy az érintett szülő átkeretezze gondolatait, megtanulja szabályozni érzelmeit, hogy ne cselekedjen meggondolatlanul, támadási felületet teremtve a másiknak, mégis szembeszállhasson a tehetetlenség bénító érzésével. Segít felismerni az esetleges hibákat, rendbe hozni a következményeket, és visszaszerezni az irányítást.
DR. AMY J. BAKER a fejlődéslélektan nemzetközi hírű szakértője, számos könyv és tanulmány szerzője. PAUL R. FINE szociális munkásként és pszichoterapeutaként sok évtizedes tapasztalatot szerzett a szülői elidegenítés kezelésének témájában. Könyvük nélkülözhetetlen kalauza az elvált szülőnek, aki meg akarja őrizni gyermekével való szeretetteljes kapcsolatát.
Mindenki azt szeretné, hogy a gyereke jól teljesítsen és sokra vigye. De ezt nem mindig sikerül elérni – sőt az elvárásainkkal sokszor agyonnyomjuk és boldogtalanná tesszük a gyerekeinket, akik nehezen birkóznak meg a felgyorsult tempójú, kiszámíthatatlan világ nehézségeivel. De vajon mi különbözteti meg a szárnyaló gyerekeket azoktól, akik nehezen boldogulnak? Lehet, hogy mi magunk mutatunk nekik rossz viselkedési formákat?
Dr. Michele Borba kutatásai és tapasztalatai alapján hét olyan tulajdonságot talált, amelyek a szárnyalókat megkülönböztetik a társaiktól – és szerencsére ezek olyan jellemvonások, amelyeket bármelyik életkorban segíthetünk kifejleszteni. Könyvében a pszichológus a kutatási eredmények mellett az életből vett példákkal mutatja meg, hogyan lehetünk olyan szülők, amilyenek lenni szeretnénk, és gyakorlatias, megvalósítható módszereket ajánl, amelyekkel segíthetünk a gyerekeinknek abban, hogy növekedjen az önbizalmuk és az empátiájuk, képesek legyenek uralkodni magukon, becsületesek, kíváncsiak, kitartók és optimisták legyenek. Megtanulhatjuk, hogy miként fejleszthetjük ezeket a tulajdonságokat a gyerekeinknél óvodástól középiskolás korig, és mit kell megtanítanunk a felnövekvő generációnak ahhoz, hogy ma talpon maradjon, holnap pedig a képességeit maximálisan kiaknázva szárnyaljon.
Dr. Michele Borba neveléstudományra szakosodott pszichológus, több mint húsz nagy sikerű könyv szerzője. Dolgozott tanárként, foglalkozott mozgássérült, tanulási, illetve viselkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Tevékenysége fókuszában az empátia fejlesztése, a gyerekek közötti bántalmazás tanulmányozása és a személyiségfejlődés áll. Három felnőtt fia van, férjével a kaliforniai Palm Springsben él.
Mind tisztában vagyunk vele, hogy a fiatalok komoly empátiára, rugalmasságra és nagy tettekre képesek, és mindannyian olyan gyerekeket akarunk nevelni, akik segítenek egy szebb jövő építésében. De miként vihetjük ezt véghez? Hogyan neveljünk olyan gyerekeket, akik kedvesek, figyelmesek és etikusak otthon és a családon kívül is, akikből olyan felnőttek lesznek, akik elkötelezettek a világ jobbá tétele iránt?
A közösségi médiából, a hírekből, sőt a politikából is egyre inkább az az üzenet áramlik a gyerekek felé, hogy az önző, ellenszenves és goromba viselkedés rendben van, sőt az a kifizetődő. A gyerekek és tizenévesek körében ijesztő mértékben növekszik a gyűlölet-bűncselekmények száma, a kamaszoknál pedig egyre csökken az együttérzés.
Az Így neveld a gyereked, hogy ne legyen s*ggfej könnyen érthető, megvalósítható, humoros (de mindig tudományos alapokon nyugvó) útmutató a szülőknek arról, hogyan formálják gyerekeiket őszinte, kedves, nagylelkű, magabiztos, független és kitartó emberekké – akik egy nap talán megváltják a világot. Friss és gyakran meglepő nézőpontból veszi górcső alá a nevelési kérdéseket kisgyermekkortól tinédzserkorig: felvázolja azokat a tulajdonságokat, amelyekkel szeretnénk, ha gyermekeink rendelkeznének – például őszinteség, nagylelkűség, tolerancia –, majd tudományos alapokon nyugvó stratégiákat mutat be, amelyek segítségével a szülők elültethetik ezeket a jellemvonásokat a gyerekeikben.