Fény a dombok mögött

A kötet, amelyet a kedves olvasó most a kezében tart, 2015-ben látott először napvilágot, Vakrepülés címmel. Eredetileg két lány történetét mesélte el: az olaszországi Follinában élő vak Juliettáét és a békéscsabai, sorsa ellen fellázadó Rékáét. Egy végzetes baleset és a halál közelsége után a két lány sorsa összefonódik, s bár életük látszólag teljesen különböző, a felszín alatt sok hasonlóságot rejt. Réka nyomozni kezd, a jövőt fürkészi, miközben a múltban kutat, és végül a jelenben találja meg önmagát.

Hosszú évek után most újra elolvastam a regényemet, és életre keltek a szereplőim, köztük Federico is, az időközben felnőtté vált kisfiú. Szólt a hangja a fülemben, vele éltem újra a történetet. Megírtam hát, ő hogyan élte meg. Így kapott a regény új címet és egy hosszabb lélegzetű új fejezetet.

BAUER BARBARA írói pályáját újságíróként, televíziós szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb szerzője. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út között és a Magánutak, de a nagy fordulatot a történelmi regényei hozták: az Elsuttogom százszor, a Porlik, mint a szikla, Az élet hangja, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelem, Az aranyműves fia, A fényfestő, A fekete rózsa és A szív szabadságharcosai. Írt életregényeket, mint gróf Wenckheim Krisztina történetét, A leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és Máté Péter életregényét, Most élsz címmel, valamint elindított egy négykötetes kisregény-sorozatot, a Találkozásokat, amelyet ő lélekregénynek aposztrofál.