Újdonságok

Ma a világ talán legismertebb és legelismertebb kapusa Gianluigi Buffon. Egy nagy edző mondta róla, ha ő játszik, az olyan, mintha tizenketten lennének a pályán. Sok elismerés mellett megkapta a Minden Idők Legjobb Kapusa-díjat is. Gigi Buffon valóban az első, a Numero 1 az 1-es mezszámot viselők között.

Megjelenés dátuma: 2018. október 15.

Mezei Elmira 2017-ben megjelent Autoimmun szakácskönyve átütő újdonságnak számító szemléletével és receptjeivel nagy sikert aratott mind az autoimmun betegségekben érintettek, mind a táplálkozástudományi szakemberek körében. Nem véletlenül, hiszen lehetőséget és esélyt adott az autoimmun betegeknek, hogy étkezésükkel, ételeik gondos megválasztásával maguk is nagymértékben hozzájáruljanak egészségi állapotuk szinten tartásához, vagy akár javításához is.

A hengerezés tudománya a fitnesz világának egyik legféltettebb titka. A henger a jó közérzet záloga: bizonyítottan serkenti a vérkeringést, felkészíti az izmokat a fokozott igénybevételre, felgyorsítja a regenerációt. 

Egyedülálló könyvet tarthat kezében az Olvasó: egy kötetet, mely a második világháború egyik legfontosabb hadművelete, az 1944–1945. évi budapesti ostrom előzményeit és menetét tárgyalja a páncélos-hadviselés szempontjából. 1944 őszén Budapestre megérkezett a történelem – szokása szerint ágyúszóval és ezúttal már lánctalpon. Október végére nem csak a magyar kiugrási kísérlet vallott már kudarcot, az is kiderült, hogy hazánk végig fogja harcolni és szenvedni a háborút, sőt az is bizonyossá vált, hogy Európában a küzdelem jócskán át fog nyúlni az 1945-ös esztendőre.

A férfiak állítólag roppant egyszerűen működnek. Lukra játszanak, és folyton csak azon jár az eszük. Míg a nők magazinokból, blogokból, coachoknál, terapeutáknál igyekeznek kideríteni, mi akadályozza őket a felszabadult szeretkezésben, a férfiak egyszerűen teszik, amit tenniük kell. Hiszen a szex olyan, mint a biciklizés: nem lehet elfelejteni… Vagy mégis?

Hatos Pál könyve egy erős állítással indít: az 1918-as őszirózsás forradalommal kezdődik a modern magyar történelem. Innen jön összes vitánk, jelzőnk, héroszunk és árulónk. Ami előtte volt - már lezárult..

 

Érezted már úgy, hogy a legjobb eredményed sem elég jó? Gondoltál már rá, hogy úgy eddz, gondolkodj és élj, mint a legnagyobb bajnokok vagy az elit alakulatok tagjai? Mark Verstegen útmutatásával valóra válthatod az álmod, ám ehhez mindennap arra kell törekedned, hogy a maximumot hozd ki magadból – és nem csak az edzőteremben!
Mark Verstegen az elsők között kezdett el az integrált teljesítményfokozás elvével és gyakorlatával foglalkozni. Az általa kidolgozott átfogó rendszer a világ legkiválóbb sportolóinál, csapatainál, vezető sportszervezeteinél és különleges egységeinél is bevált – ezt az elmúlt 15 év eredményei bizonyítják. Verstegen kiemelt figyelmet fordít a core, vagyis a törzs izmainak stabilizálására és mobilizálására, hogy egyszerre lehess ruganyos, kitartó és váratlan irányváltásokra képes.

Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.

Kojnok Ferenc, amióta csak az eszét tudja, pilóta akar lenni. Az ég ura. De úgy tűnik, álmát nem válthatja valóra, mert az első világháború után a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországnak nem lehet légiereje, és nem képezhet pilótákat. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban nem adja fel tervét, pedig sok más út áll nyitva előtte. Akár sakkbajnok is lehetne, nagymester, hiszen kivételes tehetsége van a játékhoz. 

Kosztolányi Ádám neve mindenki számára ismerősen csenghet. A vezetékneve legalábbis bizonyosan. Apja révén jól ismert alakja a magyar művelődéstörténetnek –  mégis alig tudunk róla valamit.

Kosztolányi Ádám, annak ellenére, hogy az apa árnyéka élete végéig ránehezedett, értékes és jelentős életművet hozott létre. A ma fellelhető teljes életművét tartalmazza ez a kötet: portréit, naplójegyzeteit, tanulmányait, cikkeit, kritikáit, lektori jelentéseit, hozzászólásait mások cikkeihez és versfordításait. Mindenképp érdeklődésre tarthat számot, és nemcsak azért, mert Kosztolányi Ádám történetesen Kosztolányi Dezső fia volt – hanem azért is, mert Kosztolányi Ádám saját, önálló jogán is jelentős alkotó volt.

Kosztolányi Ádám élete végéig írt. Nem túl sokat és nem túl rendszeresen, de közel öt évtizeden át vetette papírra cikkeit, gondolatait. Életműve azonban belefér ebbe a kötetbe.

Érdeklődése korán a lélektan felé fordul, a psziché és a nyelv összefüggéseit vizsgálja, több tanulmányt is szentel nekik. Foglalkoztatta a grafológia is. A negyvenes évektől az élő irodalom kezdte el érdekelni: ebből az időszakból valók kritikái. 1938–1946 között a kortárs irodalom hivatásos olvasója: a Révai Kiadó lektoraként több száz könyvet kell elolvasnia és véleményeznie. Egy lektori jelentés pedig csak annyiban különbözik egy könyvismertetésről, hogy nem jelenik meg.

Cikkeit, esszéit elsősorban filozófiai témában, filozófusokról írja, a legtöbbet Leibnizről. Visszaemlékezései forrásértékűek. Nemcsak azért, mert ő volt Kosztolányi Dezső fia, hanem azért is, mert – ahogy Vezér Erzsébet írta – „sokat tudott a korról, melyben felnőtt, emberekről, akik közt megfordult”, és apjáról is „józan tárgyilagossággal beszélt”. Ráadásul a kortársak szerint kiváló memóriája volt; ezt igazolják is azok az apró részletek, melyeket írásaiban felidéz, akár évtizedek távlatából is.

 

A Keserű nevetés ékesen bizonyítja, hogy Kosztolányi Dezső és fia, Ádám, nemcsak külsőleg hasonlítottak egymásra, hanem abban is, hogy mindketten egyformán műveltek voltak, több nyelven beszéltek, több nyelvből fordítottak, és hogy írók voltak. Igazi írók.

Ez az a bizonyos térjünk-a-lényegre terápia, amit mindig is kerestél!

Eleged van abból, hogy mindig elszúrod? * Szeretnél optimistább lenni? * Bunkók a munkatársaid? * Azt hiszed, hogy meg tudsz menteni egy függőt? * Túl akarsz lépni azon, hogy bántalmaztak? * Sehogy sem értesz szót a szüleiddel? * Tisztára kéne mosnod a neved? * Vissza akarod hódítani a szerelmed? * Szeretnél kiegyensúlyozott kapcsolatot? * Valaki folyamatosan zaklat? * Félsz, hogy tönkreteszed a gyereked életét? * Szívesen szabadjára engednéd a dühöd?

A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el.

Robert Kershaw, az egyik legjobb és legismertebb brit hadtörténeti író ebben a könyvében visszatér első nagy sikere, Az arnhemi csata színhelyére, és egy teljesen más szemléletű és tartalmú könyvet tesz le az olvasók elé az 1944. szeptemberi arnhemi csatáról. Egyetlen utcát – valójában a városon átvezető főutat –, az Utrechtseweget választja, és annak történetét meséli el 1940-től a háború utáni évekig. Itt nem csupán az egyik oldalt ismerjük meg alaposan, hanem kiegyensúlyozott képet kapunk a németekről, a britekről, a lengyelekről és a háborút elszenvedő holland lakosságról. Mivel Kershaw saját ezredének, a brit Ejtőernyősezrednek az eredetmondájában Arnhem fontosabb, mint az összes többi győzelem, a szerző különös beleérzéssel taglalja, hogyan bántak el a győztes németek a pár napra felszabadított holland lakossággal, és ez utóbbiak hogyan szerettek bele máig tartóan kudarcot vallott felszabadítóikba, a brit ejtőernyősökbe.

Ha egyszerű örömökre vágyik az ember, egy csésze kávé egy falatnyi finomsággal felülmúlhatatlan. A svédek különösen szeretik megédesíteni a gyakran hideg és sötét skandináv hétköznapokat, így naponta többször is hódolnak a kávézás szertartásának, amelyet művészi tökélyre fejlesztettek. 

tt találod azokat a párkapcsolati tanácsokat, amelyeket a szüleidtől, spirituális tanácsadóidtól és kedvenc magazinodtól hiába vársz!

Tartós párkapcsolatra vágysz? * De soha nem a megfelelő emberekkel randizol? * Félsz, hogy sose találod meg a „másik feled”? * Kíváncsi vagy, mennyire házasságcentrikus a gondolkodásod? * Ki nem állhatod a párod családját? * Mindig a legveszedelmesebb alakokba zúgsz bele? *

Krónikus fájdalmaktól, ízületi gyulladásoktól szenvedsz? Megsérültél edzés közben, vagy meg akarod előzni a sérüléseket? Rossz a testtartásod? Fejfájás, orrdugulás, derékfájás, menstruációs görcsök kínoznak? Meghúztad a nyakadat, válladat, kificamítottad a csuklódat vagy bokádat? Teniszkönyököd, keresztszalag-, esetleg bicepszhúzódásod, kéztőalagút-szindrómád vagy Achilles-ín-gyulladásod van? 
Ha ismerős valamelyik panasz, segíthet a kineziológiai szalag, amelyet manapság már széles körben sikerrel alkalmazzák a fizikoterapeuták, kiropraktőrök és személyi edzők is. Ezek az egyszerű, mégis rendkívül hatékony tapaszok támaszt biztosítanak a szöveteknek, miközben nyújtanak is, hogy a tested az ideális mozgástartományban dolgozhasson. 

„Csak semmi pánik, uraim! Ebből a hasznos kis könyvből megtudhatjátok, hogyan vezethettek minket, nőket kézen fogva az üdvösség és harmónia útjára. Előre is köszönjük a fáradozásotokat!”        Alanis Morissette

„Ha arra vagy kíváncsi, hogyan lehetsz a legjobb társa a párodnak, akkor a legjobb könyvet vetted kézbe!”       Lewis Howes, A kiválóság iskolája szerzője

A világszerte elismert párkapcsolati szakértő, John Gottman házasságdiagnosztikai laboratóriuma, a híres Szerelemlabor kutatásai meglepő tényre derítettek fényt: a közhiedelemmel ellentétben egy kapcsolat sikere vagy kudarca főleg a férfin, a férfi viselkedésén múlik.

A nők bonyolult, nehezen kiismerhető teremtmények, és a férfiak sokszor elveszetten és esetlenül téblábolnak rejtélyes világukban, nem tudják, hogyan kerüljenek közelebb hozzájuk: a testükhöz, a szívükhöz, a lelkükhöz. Márpedig szinte minden férfi szeretne a női vágyak netovábbja lenni. És hogy mit keresnek a nők egy férfiban? Most először tudományosan megalapozott, kutatások igazolta választ kaphatunk erre a régi, nyugtalanító kérdésre.

John Gottman, több The New York Times-bestsellerírója szerzőtársaival, köztük feleségével, Julie Schwartz Gottman klinikai szakpszichológussal együtt ered a rejtély nyomába. Rendkívül szórakoztató könyvükben számos hasznos és gyakorlatias tanácsot adnak azzal kapcsolatban, hogy kell megközelíteni egy nőt, elkápráztatni, majd elcsábítani, ágyba vinni és kielégíteni, boldoggá tenni és megtartani egy életre. És hogy mindezt miért jó tudni? Mert bizonyított tény, hogy az egészséges párkapcsolatban élő férfiak többet keresnek, gyakrabban élnek szexuális életet, tovább élnek, kevesebb krónikus betegségben szenvednek, mint szingli társaik. Érdemes hát megismerni és kiismerni a nőket és vágyaikat, gondolkodásukat, érzéseiket, melyhez nélkülözhetetlen ez a hiteles és szellemes útikalauz.

John Gottman a Washingtoni Egyetem pszichológiaprofesszora. Feleségével, Julie Schwartz Gottman klinikai pszichológussal közösen alapította a The Gottman Institute-ot, amely mára fogalommá vált az Egyesült Államokban. A házaspár a Washington állambeli Orcas Islanden él.

Douglas Abrams és Rachel Carlton Abrams A multiorgazmusos pár és A multiorgazmusos férfi című sikerkönyvek társszerzői. A kaliforniai Santa Cruzban élnek.

 

Kötetben eddig meg nem jelent tárcák, a nagyközönség előtt ismeretlen írások, irodalmi csemegének számító ritkaságok, régen publikált és már-már feledésbe merült különleges vallomások és interjúk – a Mindent bevallhatok című Kosztolányi Dezső-válogatás egyszerre kínálja a felfedezés és ráismerés örömét az újdonságokra vágyó, kíváncsi olvasónak.

Megjelenés: 2018. október

 

„Hogyan lesz az ember strici?” Ezzel a provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye. És a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: „Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők.”Gontran Alfrédot, azaz „művésznevén” Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi megfontolását, lelkifurdalását.

Autónkat, ha elromlik, szerelőhöz visszük.

Szerelőt hívunk, ha tévénk vagy mosógépünk nem úgy működik, ahogy kellene.

De ki „szereli meg” az embereket, ha „elromlanak”?