Újdonságok

A hengerezés tudománya a fitnesz világának egyik legféltettebb titka. A henger a jó közérzet záloga: bizonyítottan serkenti a vérkeringést, felkészíti az izmokat a fokozott igénybevételre, felgyorsítja a regenerációt. 

Krónikus fájdalmaktól, ízületi gyulladásoktól szenvedsz? Megsérültél edzés közben, vagy meg akarod előzni a sérüléseket? Rossz a testtartásod? Fejfájás, orrdugulás, derékfájás, menstruációs görcsök kínoznak? Meghúztad a nyakadat, válladat, kificamítottad a csuklódat vagy bokádat? Teniszkönyököd, keresztszalag-, esetleg bicepszhúzódásod, kéztőalagút-szindrómád vagy Achilles-ín-gyulladásod van? 
Ha ismerős valamelyik panasz, segíthet a kineziológiai szalag, amelyet manapság már széles körben sikerrel alkalmazzák a fizikoterapeuták, kiropraktőrök és személyi edzők is. Ezek az egyszerű, mégis rendkívül hatékony tapaszok támaszt biztosítanak a szöveteknek, miközben nyújtanak is, hogy a tested az ideális mozgástartományban dolgozhasson. 

Optimális teljesítményt szeretnél nyújtani? Nagyobb gyorsaságra, robbanékonyságra és agilitásra vágysz? Akkor egy átfogó flexibilitási edzésprogramra van szükséged – egy olyan személyre szabott rutinra, melyet napjaink sportolóira terveztek, és dinamikus nyújtásokból épül fel, melyek tükrözik a sportspecifikus mozgásokat. 

Fedezd fel a kettlebellgyakorlatok varázsát, melyektől robbanékony, erős és hajlékony maradhatsz! A kor nem számít!

Semmitől nem öregszünk gyorsabban, mint a rendszeres és hatékony testmozgás hiányától. Az izmok lassan leépülnek, a csontok törékenyebbé, a tartás görnyedtebbé válik, a bőr megereszkedik, a zsírpárnák gyűlnek, az ízületek recsegnek-ropognak… Állandó társunk lesz a fájdalom, az aggodalom és a fáradtság.

Mit gondolsz, melyik testrészünk képezi minden mozgás alapját? Nos, ha a lábfejedre gondoltál, akkor jó nyomon jársz! Az elismert lábspecialista, Dr. Emily Splichal most bemutatja, miért fontos kiemelt figyelmet szentelnünk a lábfejünknek.

Lehet vajon hazugságokból is otthont építeni? Ha engem is megcsalnak, kevésbé vagyok csaló? Mi indítja el egy házasság erózióját? Az olvasó olyan könyvet tart a kezében, mely választ ad ezekre a lélektani kérdésekre. Az Árnyékkert fordulatos, nagy ívű családregény, amely finom iróniával vezet végig a Stark-ház harminc évet felölelő krónikáján. 

A balett varázslatos világa még azokat is elbűvöli, akik nem ülnek minden héten az Operaház nézőterén. Kit ne nyűgözne le a táncosok hajlékonysága, akrobatikus ügyessége, a mesteri koreográfiák, a színpompás jelmezek és díszletek?

Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató törvénytelen eljárások olyan szakemberek életét törték derékba, akik mind a mai napig meghatározó alakjai a bányász-geológus társadalomnak. 

Az életkor valójában csak attitűd kérdése? És a boldogság is lehet az? Mihez kezdjen egy nő, ha hamarosan ötvenéves lesz, a házassága tönkrement, a lánya felnőtt és külföldön él, az anyja érzelmi zsarolással tartja őt sakkban, és a munkahelye is megszűnt? Elengedi a múltat, és beengedi az újat. A tolmács és nyelvtanár Kriszta hátat fordít unalmas hétköznapjainak, a világtól elvonulva beköltözik egy kolostorba a Türingiai-erdő közepén, és egy kétszáz évvel korábban született német mesekönyv fordításával gyógyítja magát. Ám ahogy halad a munkával, egyre erősödik benne a meggyőződés, hogy a mesék valójában a szerző saját életének fájdalmas krónikáját írják – amely Krisztának is üzen.

Billynek már kiskölyök korában meg kell tanulnia, hogyan maradhat talpon Liverpool utcáin, ahol a dzsungel törvényei uralkodnak. A gyengéket eltiporják, és aki nem tudja megvédeni magát, nagy bajba kerül.
A fiú nyomorúságos körülmények között nő fel, alkoholista apja szinte naponta agyba-főbe veri. Nem csoda hát, hogy kábítószerhez nyúl, árulja és fogyasztja a heroint. Felnőttként is gyakran élvezi a brit börtönök „vendégszeretetét”, és bár próbál szabadulni a drogfüggőségből, újra és újra visszaesik.
Egy sikeresnek tűnő rehabilitáció után elutaznak a barátjával Thaiföldre, hogy végre élvezzék az életet. Billy azonban nem tud ellenállni a kísértésnek, és hamarosan a legnépszerűbb helyi kábítószer, a jaba rabja lesz. Bekerül egy thai börtönbe, amely az európai ember számára maga a túlélhetetlen pokol. 
Nem is sokan vészelik át ép ésszel és bőrrel a megpróbáltatásokat, de Billy egyvalamiben különbözik társaitól: elképesztő küzdeni akarás dolgozik benne. Kiharcolja magának, hogy a börtönben is folytathassa szabad emberként megkezdett bokszolói karrierjét. Rövid idő alatt komoly hírnévre tesz szert, kivívja társai és őrei tiszteletét.
Vajon kitart-e Billy ereje a szabadulásig? Vajon képes-e a thai boksz nemcsak a testét, de a lelkét is megacélozni annyira, hogy kibírja az embertelen körülményeket, a fertőző betegségeket, az éhezést, a sebesüléseket, a gyilkos agressziót és az állati szexualitás megnyilvánulásait? Vajon visszatérhet-e még hazájába és a családjához?
William Moore döbbenetes „túlélőkalandjának” igaz történetét beszéli el, miközben bemutatja egy turistaparadicsomként csodált egzotikus világ sötét oldalát. Dokumentumértékű, de torokszorítóan izgalmas, fordulatos regénye hol hátborzongató, hol megrendítő drámai epizódok során át kalauzolja végig olvasóját Thaiföld zajos, nyüzsgő utcáin és félelmetes börtönein.
A nagy sikerű könyvből Jean-Stéphane Sauvaire, az Őrült Johnny rendezője forgatott filmet.

Kutatni egy rég kihalt faj után vagy nyomozást folytatni egy rejtélyes módon meggyilkolt kolléga ügyében – egy tudós számára sem egészen ugyanaz a feladat… Előbbi teljesen megszokott és nyugalmas tevékenység, míg az utóbbi meglehetősen veszélyes terep.

Európában tíz éve ért véget a második világháború. Az üszkös romok már eltűntek az utcákról, de az emberi lelkeken ejtett sebek még nem gyógyultak be. Amara Sironit, a fiatal olasz újságírónőt főszerkesztője Kelet-Európába küldi, hogy tudósítson a vasfüggöny túloldalára került országok helyzetéről és arról, mi maradt a Soá emlékezetéből. Amarának személyes indítéka is van, hogy felüljön a keletre induló vonatra. Egy kudarcba fulladt házasság után mindenáron nyomára akar bukkanni kamaszkori szerelmének, Emanuelének.

Szentirmai Róza egy isten háta mögötti faluban él fiával, a tizenegy éves Janóval. Családjában a bábamesterség anyáról lányára szálló tudomány – őt is szívesen hívják, ha gyermek érkezik a házhoz. De ismer gyógyírt a női test és lélek minden bajára, kezében van a csábítás és a testi örömök fokozására szolgáló csodaszerek titka, ahogy az összetört szívek balzsama is, férfinak, nőnek egyaránt. A faluban az a szóbeszéd járja, hogy tudása nem e világi: felmenői között boszorkány is akadt. Úgy látszik, csak a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, az egyetlen férfi, akit valaha szeretett, gyűlöli. Egy napon Rózát furcsa, valóságosnak tűnő álomból ébresztik. Míg álmában máglyára vetették, a valóságban a háza ég le.

Bár fiával sértetlenül megmenekülnek, hamuvá és porrá lett életükből semmi más nem marad, csak egy bordó, bőrkötéses könyv – egy hosszú évszázadokat átfogó napló, mely a semmiből került elő, benne egy üzenettel. Róza késztetést érez, hogy beleírjon egy kérdést a bordó könyvbe, melyre megdöbbentő módon válasz érkezik. Válasz – kétszáz évvel korábbról. Róza kíváncsian ered útnak, hogy megtudja, ki írhatta a sorokat. Miközben az árvíz után újjászülető Szeged utcáit járja a könyvvel a kezében, egyre többet tud meg egy olyan világról, amelynek már a nyomai is csak az emlékezetben élnek. A könyv sorai az egykori Boszorkányszigetre vezetik, ahol a fák és gyomok között meghallja a múlt suttogását, a talpa alatt pedig megérzi az egykori máglyák hamujának perzselő érintését.

Bauer Barbara új regénye egy évszázadokon átívelő, mágikus szerelem története, melyben párhuzamosan elevenedik meg a híres szegedi boszorkányperek sötét időszaka és a két világháború közötti Magyarország falusi valósága. A nagy kérdések – hogy mit jelent nőnek lenni, mi kell a boldogsághoz, mi vezet az igaz szerelemhez – talán minden korban ugyanazok. Egy azonban biztos: férfi kell hozzá, mégpedig az igazi! 

Minden kutyatartó találkozott már azzal a jelenséggel, amikor kedvencén eluralkodtak a stressz, a szorongás vagy a félelem tünetei. Márpedig mindez nem csupán érzelmi szempontból pusztító, hanem veszélyes is lehet, sőt akár testileg is káros az állatokra nézve: alááshatja egészségüket, megrövidítheti az életüket.

Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953–1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással.  Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. „Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem” – írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget.

Mariah Dunning épp a helyi pláza zsúfolt éttermében ebédel az apjával, amikor a tömegben megpillantja egy éve eltűnt édesanyját. Rögtön utánaered, de a nő köddé válik. Vajon csak a képzelete játszott vele? Vagy kezd megőrülni? Ez nem is lenne csoda, hiszen a lány rögeszmésen hiszi, hogy Beth, az anyja önszántából sohasem hagyná el őt. 

Martin Michael Plunkett okos, magas, jó kiállású férfi különleges fantáziával. Rajong a krómacél szerszámokért, a Sötét Sebészről szóló képregényekért, és egy különlegesen átalakított furgonnal utazgat Amerikában. És gyilkol. 

Az Én, a nő minden lapja színtiszta érzelem. Agárdi Zsóka ködösítés nélkül közelíti meg azokat a cseppet sem kézenfekvő és evidens érzéseket és vágyakat, mint a szerelem, a hűség, a kötődés és a küzdeni akarás. A kötetből olyan tisztaság és erő sugárzik, ami csak kevés szív és lélek sajátja. A szerző megfogalmazza azokat a gondolatokat, amelyek minden párkapcsolatban felmerülnek, de sokszor nem is tudjuk körülírni igazán, mi is játszódik le bennünk, mit élünk át, amikor valódi szerelemre lelünk.

1963. október 24-én Simone de Beauvoir éppen Rómában tartózkodik férjével, Jean-Paul Sartre-ral. Telefonon értesítik, hogy édesanyját kórházba kellett szállítani. Az írónő azonnal visszatér Párizsba, és húgával felváltva majd négy hetet őrködnek anyjuk betegágya mellett, egészen a haláláig.
A rémület, a feléledő remény, a lesújtó bizonyosság, a kétségbeesés és a gyász hol ólomlassúsággal vánszorgó, hol feltartóztathatatlan gyorsasággal elszálló napjaiban, óráiban Simone de Beauvoir felidézi és újra átgondolja anyjával való kapcsolatát, amely nem volt mindig konfliktusmentes.