Újdonságok

Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza” a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának.

A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött?

Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a „vér és arany századába” fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért.

SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin–magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.
 

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából, a 2023-as ünnepi évben rendhagyó könyvvel elevenítjük fel a főváros múltjának elfeledett futballhistóriáját a 19. század utolsó éveitől az ezredfordulóig. Ismeretlen vagy homályban maradt futballtörténetek elevenednek meg, olyan izgalmas, felfedezésre váró világba kalauzolva az olvasót, amelyben ott rejlenek a fővárosi sportkultúra jellegzetességei, a lüktető nagyvárosi hétköznapok ismertetőjegyei, a mögöttünk hagyott évtizedek titokzatos részletei. A városi élethez, a mindennapokhoz – közlekedéshez, mozihoz, színházhoz, rádióhoz, kórházhoz, fürdőhöz – kapcsolódó futballepizódok mögött kirajzolódik az események háttere, hol a macskaköves utcán tovarobogó fiáker hangját, hol a sárga villamos nyikorgását, hol a gyorsuló metró zúgását hallhatjuk, de minden esetben a labda pattogásától kísérve.

CSILLAG PÉTER (1983) Junior Prima-, Feleki László-, Németh Gyula- és MSÚSZ-nívódíjas újságíró, történész, a Nemzeti Sport főmunkatársa. A magyar futball hátországát bemutató Hátsó füves című országjáró sorozat készítője, az Ady stoplisban, a Kapufák és kényszerítők, az Oldalvonal és a Ha a pályák mesélni tudnának... című könyv szerzője. Elsődleges érdeklődési területe a futball történelmi, társadalmi és kulturális vetülete.

DÉNES TAMÁS (1963) Szepesi-, Feleki- Ezüstgerely-, MÚOSZ-nívódíjas sportújságíró, futballtörténész, a Nemzeti Sport korábbi főszerkesztője. Három világbajnokság, öt világbajnokság, egy-egy olimpia, Afrika-kupa és Copa América tudósítója. Több mint nyolcvan futballtárgyú könyv írója, szerzőtársaival hétezer oldalon, tíz kötetben dolgozta fel a magyar és a nemzetközi labdarúgás történetét.
 

A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba.” A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról.

Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede („Kárász”) és Szilárd Leó („Törő”), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes („Carter”) és Szent-Györgyi Albert („Bogarász”) állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.

Szekér Nóra (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság - Magyar Testvéri Közösség története című könyve. 

Elischer Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben, szerető nagycsaládban cseperedett, igazi úrilánynak nevelték. Ám amikor kellett, ez a kicsi és törékeny nő mégis fényesen helytállt: az embert próbáló időkben feltűrte a ruhaujját, és tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől.
A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével.
Nem elégtétel és nem jóvátétel, de tény: Edith élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet. Az ő személyes története egyben család- és cukrászdatörténet is – édes és keserű, mint a huszadik század maga. 

HULEJ EMESE újságíró. Huszonöt évig dolgozott a Nők Lapjánál, jelenleg a Magyar Krónika - kronika.hu – munkatársa. Szentendrén él, egy fia van. Első könyve, a Teleki Géza életét feldolgozó „Egy Teleki gróf Afrikában” című kötet 2014-ben jelent meg.
 

Sam Capra visszatért. De van, aki nem örül neki.

Sam Capra nyugodtan él a texasi Austinban tizenhárom éves fiával, Daniellel, és megpróbál jó kertvárosi apuka lenni: az utóbbi időben nincs is kapcsolata egykori társával, Milával, bár még mindig Amerika legtitkosabb kémügynökségének, a K-szekciónak dolgozik.

Egy nap megkeresi egy társa a hírrel, hogy Markus Bolt, az utolsó amerikai áruló, aki nemcsak egyes ügynökök nevét, de fontos hadititkokat is kiszolgáltatott az oroszoknak, eltűnt. Először Moszkvába szökött, ám a K-szekció úgy értesült, hogy onnan is nyoma veszett. Meg kell találni, mielőtt az oroszok csapnának le rá. Samet megbízzák, hogy lépjen kapcsolatba Bolt Amerikában hagyott lányával, Amandával, és állapítsa meg, vannak-e információi apja hollétéről. Fel kell derítenie Bolt váratlan menekülésének okát, és meg kell védenie Amandát az apjára vadászó gyilkosoktól.

Ám ahogy az áruló felkutatása egyre veszélyesebbé válik, Sam kénytelen szembesülni egy régi titokból eredő, egyre fokozódó fenyegetéssel – ami örökre megváltoztathatja a fia és az ő sorsát is.

A váratlan fordulatok és izgalmak az utolsó sorig kitartanak. – Kirkus Reviews

Abbott olyan, mint egy bűvész: amikor végre rájövünk, hogy mire készül, nem tehetünk mást, mint hogy elismerően ingatjuk a fejünket. – Booklist

Jeff Abbott krimiíró, eddig 22 regénye jelent meg. Történelem és irodalom szakon diplomázott, majd a reklámszakmában dolgozott. Nagy sikerű Sam Capra-sorozatából a Végjáték elnyerte a thrillerírók nemzetközi díját, és háromszor jelölték Edgar Allan Poe-díjra. A texasi Austinban él feleségével és két fiával.

Mindenkinek az a célja, hogy jó erőben és jó formában legyen, testileg és szellemileg is friss maradjon. Ehhez pedig izzasztó edzéseken, hosszú futásokon, rengeteg befektetett munkán keresztül vezet az út – legalábbis a kemény munkát fetisizáló közvélekedés szerint. Dave Asprey azonban nem így gondolja. Szerinte ez rossz üzlet, hiszen óriási erőfeszítést kíván, és kevés hasznot hoz. Ő jobb megoldást kínál.
Könyvében feltárja a testünket irányító operációs rendszer titkait, és megmutatja, hogyan hackeljük meg ezt a rendszert, azaz hogyan vegyük rá, hogy azt tegye, amit mi akarunk. Kiderül, hogy az optimális erőnlét kulcsa nem abban rejlik, hogy mindig többet teszünk és egyre keményebben, hanem ellenkezőleg: kevesebbet kell tennünk, azt viszont okosabban. Eddzünk és együnk okosabban, és használjuk ki a test beépített lustaságát a saját jó formánk érdekében.
A Többet ésszel nem diéta és nem is fitneszterv, hanem egy célzott biohackekből álló rendszer, amelynek célja az anyagcserénk, az erőnlétünk, az ideg- és az immunrendszerünk feljavítása. Praktikus, hozzáférhető információkkal lát el a jobb táplálkozásról, az okos edzésekről, amelyek kevesebb idő alatt több erőt és energiát adnak, és stratégiai terápiákat mutat, amelyekkel csökkenthetjük az életünkben jelen lévő stresszt és fokozhatjuk a rugalmasságunkat – azaz életünk legjobb formáját hozhatjuk a lehető legrövidebb idő alatt.
DAVE ASPREY, a biohacking atyja túlsúlyos, túlhajtott, egészségtelen életet élő szilícium-völgyi vállalkozóból lett testi és szellemi potenciálját maximálisan kihasználó, folyamatosan kirobbanó formában levő bestselleríró, cégvezető, férj és apa. Golyóálló diéta című könyve itthon is hatalmas siker volt. Ebben a könyvében 25 év tapasztalatait és tanulságait osztja meg olvasóival. 
 

Miként emelkedett a levegőbe az egyik legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak? Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Mi köze volt a Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez? No és miként vált a román sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: melyik is a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja az Operettország, amely a műfaj bécsi–budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Blaha Lujzán át Rátonyi Róbertig. Csupa figyelemre méltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncos-komikusok, de éppígy színigazgatók is szerepelnek a kötet lapjain. A fejezeteket olvasván átfogó képet kaphatunk e népszerű, de sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabeli történetéről, miközben a mosolyogásra, az ámuló vagy fejcsóváló rácsodálkozásra, sőt akár a szemérmes elpirulásra is lesz okunk és lehetőségünk. Mert az operettnek nincsenek se szentjei, se mártírjai – ám annál több a színes, vonzó és izgalmasan ellentmondásos egyéniség a műfaj múltjában. Ismerjük meg őket!

László Ferenc kritikus, történész, szenvedélyes ismeretterjesztő. A Muzsika folyóirat és az Opera Magazin egykori, illetve a Revizor kritikai portál aktív szerkesztője, a Bartók Rádió műsorvezetője. Szintén a Jaffa Kiadónál jelent meg Honi bestiárium című könyve.

Jönnek-mennek az életünkben a kapcsolatok. Van, amelyiket az élet kényszeríti ránk, és van, amelyiket mi választjuk. Némelyik egy életen át kitart, mások csak elsuhannak mellettünk – akárhogy is, negyvenen túl felértékelődnek a viszonyaink, hiszen sokkal jobban látjuk a jelentőségüket, és hamarabb el tudjuk dönteni, valaki fontos-e nekünk vagy sem.

De tudunk-e minden társas helyzetben megfelelően viselkedni? Sikerül-e azt közvetíteni a másik ember felé, ami a valós szándékunk? A könyv pszichológus szerzője sorra veszi a jelentős és a kevésbé fontos kapcsolatainkban átélt kihívásokat és megoldási lehetőségeket, miközben bemutatja az olvasónak belső világa eddig még ismeretlen szereplőit. Ők azok, akik erőteljesen meghatározzák a környező személyekkel szemben tanúsított magatartásunkat. Tőlük függ, hogy szeretet és harmónia jellemzi-e a szoros viszonyainkat, vagy inkább indulatos vitákban van-e részünk, de az is, hogy meg tudjuk-e őrizni párkapcsolatunk melegségét több évtizedes együttélés után. Ők segítenek abban is, hogyan viselkedjünk kamasz vagy felnőtt gyerekünkkel, és abban is, hogy sikerül-e érett fejjel még új barátokra szert tennünk.

Induljuk el ezen a belső utazáson a szerzővel, Gedő Ágnes pszichológussal, aki már előző, Újratervezés című könyvében is a 40 felettiek újrakezdési lehetőségeit vizsgálta. Kapcsolataink javítását ebben a kötetben is általa kidolgozott gyakorlatok segítik, és emellett olyan történeteket ismerhetünk meg, amelyeken keresztül könnyebben felismerhetjük saját kapcsolati működésünket.

Húsz történet, húsz különböző életút. Elbeszélések orvosoktól, akik diabétesszel élőkkel dolgoznak, és vallomások maguktól az érintettektől. Ez utóbbiak között akad mélytengeri búvár és hegymászó, világutazó és triatlonista, ápolónő és családanya. Valamennyien rendkívüli személyiségek, akik bátran szembenéznek azzal a folyamatos kihívással, amit a betegségük jelent. Megosztják velünk inspiráló történeteiket megrázó éjszakákról, felemelő győzelmekről, napi küzdelmekről és rendíthetetlen kitartásról. Mélységekről és magasságokról, lentről és fentről. Megértetik velünk, mit jelent diabétesszel élő hétköznapi hősnek lenni.
Az erőt adó történetek utazásra hívnak azoknak a világába, akik nem engedik, hogy a betegségük határozza meg őket. Akik nap mint nap bizonyítják, hogy ugyanolyan teljes életet élnek, mint az egészségesek. Akik azt mondják, megfelelő hozzáállással nincs lehetetlen. Akiket a nehézségek nem elgyengítenek, hanem erőssé tesznek. Akik elszántságukkal és rendíthetetlenségükkel mindannyiunknak példát mutatnak.

„Közös ügyünk a cukorbetegség, és az, hogy fogadtassuk el mindenkivel: nem vagyunk mások, csak picit jobban kell figyelni ránk, és nekünk saját magunkra. Közös ügy ez a könyv is, ami megmutatja a sokszínűséget, a megküzdés különböző formáit, az elfogadást, az elfogadtatást.” – Erős Antónia, az Egy Csepp Alapítvány alapítója
„Ez a könyv ahhoz is hozzájárul, hogy hazánkban jelentősen növekedjék az egészséges életmód megismerése és elterjesztése. Azt gondolom, a könyv nemcsak a betegek számára nyújt hasznos ismereteket, hanem a társadalom valamennyi odafigyelő, érdeklődő polgára számára is.” – Prof. dr. Halmos Tamás, a Magyar Diabetes Társaság örökös tiszteletbeli elnöke
 

Kapcsolataink minősége alapvetően határozza meg a mindennapjainkat. Nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat egy kapcsolaton belül, legyen az párkapcsolat, barátság, szülő-gyerek viszony vagy más családi kötelék. Ahhoz, hogy elmélyítsük, erőssebbé és tartósabbá tegyük a fontos kapcsolódásainkat, az első lépés, hogy felismerjük a kötődési stílusunkat.
Az emberek kapcsolaton belüli biztonságérzete – ezt nevezik a pszichológusok kötődési stílusnak – nagyban meghatározza, hogy a kapcsolat sikeres lesz-e. A gyakorlókönyv átfogó áttekintést nyújt a szorongó, az elkerülő és a biztonságos kötődési stílusról, és segít megérteni, hogy melyik vonatkozik ránk és a partnerünkre. De nem pusztán azonosíthatjuk és felfedezhetjük azt, hogy milyen módon kötődünk a másik emberhez; a gyakorlatok segítségével a kapcsolataink mélyére áshatunk, jobban megismerhetjük önmagunkat, a partnerünket és a köteléket, amely összekapcsol bennünket. A feladatok fejlesztik a kapcsolati készségeket, és segítenek megérteni a másik ember nézőpontjait, aminek eredményeképp erősebb, egészségesebb, őszintébb és hitelesebb kapcsolatokat fogunk tudni kialakítani.
ANNIE CHEN pszichológus, család- és párkapcsolati terapeuta praxisában több száz párral dolgozott már együtt. Elméleti tudása és főként tapasztalatai alapján állította össze gyakorlókönyvét azzal a céllal, hogy jobban megértsük a kapcsolatainkat, és átélhessük bennük a biztonságot, amely a boldogság egyik kulcsa.

várható megjelenés: 2023.11.20.

Joseph Boyden korai novellagyűjteményének középpontjában – regényeihez hasonlóan –  az Ontario északi részén élő őslakos indiánok állnak. A szerző tizenhárom történeten keresztül, lenyűgöző erővel mutatja be azt a skizofrén állapotot, amelybe a rezervátumokba kényszerített indiánok kerültek. A segítségnyújtásnak álcázott erőszakos intézkedések, amelyeknek célja az indiánok többségi társadalomba olvasztása, és a modern nagyváros talmi vonzereje is hozzájárul ahhoz, hogy a rezervátumok lakói generációról generációra veszítik el a kultúrájukat. A fiatalok vágynak a nagyvárosba, de csak a bingót, a pankrációt, az alkoholt és a drogokat ismerik belőle, az öregek viszont még minden sejtjükkel kapcsolódnak a természethez, beszélnek az állatokkal, a pillantásuknak varázslatos ereje van, és a vérükben van a társadalmi és családi összetartás, egymás támogatása, a barátság és az együttműködés. Így keveredik ezekben a történetekben a reális a szürreálissal, a komoly a viccessel, a mélyen elgondolkodtató a könnyeddel. Feloldás nincs, ezt az ember megint elrontotta… A lebilincselő stílusban megírt történetek olvasás után sem eresztenek.

Joseph Boyden a kortárs kanadai irodalom kiemelkedő alakja. Az ontariói Willowdale-ben nőtt fel ír katolikus családban, tíz testvére mellett, majd egy képzési program keretében bennszülötteket tanított, illetve kreatív írást oktatott a University of British Columbián. Fontos feladatának tekinti, hogy könyveiben bemutassa Ontario állam őslakos indiánjainak életét. Első regénye, a realitás és misztikum határmezsgyéjén egyensúlyozó Három nap az út 2006-ban elnyerte Kanada egyik legrangosabb irodalmi díját, Az orendát pedig 2014-ben a Canada Reads az Év könyvének választotta.

várható megjelenés: 2023.10.31.

„Jelenleg nehéz élethelyzetben vagyok. A házasságom romokban, a férjem elment, a férfi pedig, akit szeretek, elhagyott. 
Vajon ki lehet ez a nő? Miért ilyen összeszedett? Vajon kit fogok találni a léptei és a hangja keménysége mögött?” 

Eszter hetek óta ül bezárkózva a nyaralóban. Valaha kiváló csellista volt, jónevű zenekarban játszott, boldog házasságban élt. Aztán egy napon találkozott a férfival, akiben a másik felére ismert. De a szenvedélyből szenvedés, az együttlétből magány, a szerelemből veszteség lett. S mindezt el kell rejteni mások, a világ elől. Mindennapos történet, mégis szívszorítóan egyedi.
Eszter végül pszichológus segítségét kéri, hogy elakadásából kiutat találjon. Ott ülünk mi is a rendelőben, terapeuták vagyunk, páciensek, vagy mindkettő egyszerre, s szinte kényelmetlen közelségből látjuk, halljuk kibontakozni traumatizáló történetét. Ki és mi segíthet? A terápia? A hit? A megfejtésre váró misztikus álmok?

Két nő, két férfi. Egy terapeuta. Történet szárnyalásról és vergődésről, fájdalomról és tagadásról, kibírhatatlanul (?) sok veszteségről, meghasonlásról és gyógyulásról. Egy történet, amely bárkivel megeshetett volna, de vele, velük esett meg.

DR. CSIGÓ KATALIN klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Több mint húsz éve dolgozik pszichiátriai, pszichoterápiás betegellátásban, valamint pszichoanalitikus magánpraxisban. Egyetemi docens és kutató, számos tudományos publikáció és könyv szerzője. Ez az első regénye. Szakember és író egyszerre, innen ered könyvének sajátos, összetett optikája. Regényéről így nyilatkozik: amikor az embert nagy fájdalom éri, nem csak a szíve szakad meg. Önmaga is.

A cicáid gyakran összeakasztják a bajszukat? Nincs ok pánikra, a Cicaharc hatékony megoldást kínál a problémáidra.
Bár a macskákat sokan magányos állatoknak tartják, Pam Johnson-Bennett elárulja, hogyan alakíthatsz ki olyan környezetet az otthonodban, amelyben több kedvenced is békésen megfér egymással és gazdáival. 
Elmagyarázza a felségterület, valamint a macskák közötti alá-fölé rendeltségi viszonyon alapuló kifinomult kommunikáció jelentőségét, és segít értelmezni a sok bosszúságot okozó helytelen viselkedésmintákat. Rámutat, hogyan enyhítheted az állatok közötti feszültségeket, előzheted meg a váratlan összecsapásokat, miképpen kovácsolhatsz közösséggé különböző korú és természetű cicákat, milyen eszközökkel segíthetsz a „klán” idős fejének, vagy miként enyhítheted a kedvenceidet érő elkerülhetetlen stresszhatásokat.
A Cicaharc információk gazdag tárházát nyújtó kötet, amelyet a kicsi és nagy „kolóniákat” gondozó, kezdő és tapasztalt macskatartók egyaránt haszonnal és élvezettel forgathatnak.

„A Cicaharc hatalmas segítséget jelent minden többmacskás gazdinak… Átfogó útmutató közérthető, olvasmányos nyelven.” 
Dr. Marty Becker, az ABC TV Good Morning America című műsorának állatorvos szakértője, a Stresszoldás kutyáknak című könyv társszerzője

PAM JOHNSON-BENNETT neves macskaviselkedés-szakértő. A Nat Geo Wild és az Animal Planet tévécsatornákon Psycho Kitty címmel vezetett műsort. Számos elismerésben részesült, többek között elnyerte a Winn Feline Awardot, az Állatviselkedési Tanácsadók Nemzetközi Közössége macskaszekciójának díját, illetve több alkalommal díjazta a Macskaszakírók Amerikai Egyesülete is. Tanácsadással foglalkozó cége a Tennessee állambeli Nashville-ben működik.