Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Hatos Pál

Rendezés:
Nézet:
Szerző: Hatos Pál

Budapest nagyváros. Budapest világváros. Budapest történelmi város. Budapest ismerős. Ismerős?
Könyvtárnyi könyv foglalkozik a város történetével, nincs ember, aki el tudná mindet olvasni. Budapestnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is napról napra változik. Kötetünk neves történészek által írt fejezetei mégsem akarnak rendet tenni a várostörténet eredendő és kiismerhetetlen rendetlenségében, hanem sajátos „régészeti” munkát végezve feltárnak elsüllyedt szenvedéseket, kizsigerelt cselédlányok vasárnap délutáni magányos korzózásait és rettenetes gyilkosságait, nyomába erednek a házfalak tövében szunnyadó grund csendjét felverő első góloknak, történeteket mesélnek a magyar fővárost felkereső felvidéki szlovák utazók idegenkedéssel vegyes csodálkozásáról, budapesti román munkásokról, akik szocialisták voltak, és kémszolgálatot vállaltak Kun Béla Magyar Tanácsköztársasága érdekében. Sőt, még a város galambjairól is szó esik, amelyek hiába voltak és vannak ott minden tetőn és parkban, eddig nem keltették fel a történészek érdeklődését. Megannyi történet, megannyi Budapest. Jöjjenek velünk!

A kötetet Hatos Pál (az Elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma szerzője) szerkesztette.
 

4.999 Ft 3.999 Ft
Szerző: Hatos Pál

Hatos Pál könyve egy erős állítással indít: az 1918-as őszirózsás forradalommal kezdődik a modern magyar történelem. Innen jön összes vitánk, jelzőnk, héroszunk és árulónk. Ami előtte volt – már lezárt múlt.

Az első világháború négy pusztító évét követően a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az „őszirózsás forradalom”. A régi rendszer jelképét, Tisza István korábbi miniszterelnököt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, és kikiáltották a „népköztársaságot”.

Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas időszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült – már csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez a könyv ezen a helyzeten változtat.

Hatos rendkívüli műveltséggel vezet végig bennünket a háborúvégi Magyarországon, a forradalom hónapjain. Sűrű, de mégis olvasmányos művében utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel hozzánk az események szereplőit, és teszi jól érthetővé a forradalom egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkodjunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk. Egy bizonyos: ha évtizedek múltán valamely diák a tanárától azt kérdezi, mit olvasson el 1918-ról, a válasz az lesz: Olvassa Hatost!

4.499 Ft 3.599 Ft
Szerző: Hatos Pál

A „dicsőséges 133 nap” a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. 

Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom  későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? 

A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdikattúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia.

4.999 Ft 3.999 Ft
Szerző: Hatos Pál

Ravasz László (1882-1975) a „láthatatlan református pantheon" egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé.
A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna - a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére.
***

Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő.

HATOS PÁL az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű.

Ablonczy Balázs Ravasz László (1882-1975) a „láthatatlan református pantheon" egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé.
A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna - a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére.

***

Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő.

HATOS PÁL az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű.

Ablonczy Balázs

Rendelési link: https://bit.ly/2W77HHP

2.999 Ft
Szerző: Hatos Pál

Az első világháború négy pusztító évét követően a történelmi Magyarország 1918. október 31-én összeomlott. Győzött az „őszirózsás forradalom”. A régi rendszer jelképét, Tisza István korábbi miniszterelnököt meggyilkolták. Nem sokkal később megszűnt a királyság, és kikiáltották a „népköztársaságot”.

Mindaz, ami a Károlyi Mihály nevével fémjelzett forradalom kitörésével elkezdődött, máig sem jutott nyugvópontra a magyar történeti emlékezetben. 1918 őszének lázas időszaka a maga részleteiben, a maga konkrét személyiségeivel és emberi mozgatórugóival mégis feledésbe merült – már csak legendák élnek róla a köztudatban. Ez a könyv ezen a helyzeten változtat.

Hatos rendkívüli műveltséggel vezet végig bennünket a háborúvégi Magyarországon, a forradalom hónapjain. Sűrű, de mégis olvasmányos művében utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel hozzánk az események szereplőit, és teszi jól érthetővé a forradalom egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkodjunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk. Egy bizonyos: ha évtizedek múltán valamely diák a tanárától azt kérdezi, mit olvasson el 1918-ról, a válasz az lesz: Olvassa Hatost!

Rendelési link: https://bit.ly/2XrfS3K

2.999 Ft
Szerző: Hatos Pál

A „dicsőséges 133 nap” a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror igazából anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. 

Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik, hogy mítoszokon innen és túl mutassa be 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát. Miért és kiket hódított meg a kommunizmus a háborúvesztés utáni hónapokban? Miért írt Tóth Árpád ódát a Vörös Istenhez, s mennyi pénzt vett fel az ellenforradalom  későbbi prófétája, Szabó Dezső a kommunista rendszer végóráiban? Puccs volt vagy forradalom, ami 1919. március 21-én történt? Mit jelentett a magyar társadalom bolsevizálódása? Ideológia volt vagy utópia, netán messiásváró vallási mozgalom esetleg a háború utáni éhségtől és nyomortól gyötört társadalom hiányállapotának kifejeződése? 

A Tanácsköztársaság korából szóló forrásaink arról tanúskodnak, hogy a proletárdikattúra minden volt, csak nem monolit hatalmi rendszer. Marx híres megállapítása szerint minden történelmi esemény kétszer fordul elő a történelemben, egyszer tragédia, másodszor komédia formájában. A kommunizmus magyarországi történetével máshogy történt, a rövid véres, mégis komikus első felvonást harminc évvel később követte a nagy tragédia.

Rendelési link: https://bit.ly/37BdNKs

3.490 Ft
Szerző: Hatos Pál

Budapest nagyváros. Budapest világváros. Budapest történelmi város. Budapest ismerős. Ismerős?
Könyvtárnyi könyv foglalkozik a város történetével, nincs ember, aki el tudná mindet olvasni. Budapestnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is napról napra változik. Kötetünk neves történészek által írt fejezetei mégsem akarnak rendet tenni a várostörténet eredendő és kiismerhetetlen rendetlenségében, hanem sajátos „régészeti” munkát végezve feltárnak elsüllyedt szenvedéseket, kizsigerelt cselédlányok vasárnap délutáni magányos korzózásait és rettenetes gyilkosságait, nyomába erednek a házfalak tövében szunnyadó grund csendjét felverő első góloknak, történeteket mesélnek a magyar fővárost felkereső felvidéki szlovák utazók idegenkedéssel vegyes csodálkozásáról, budapesti román munkásokról, akik szocialisták voltak, és kémszolgálatot vállaltak Kun Béla Magyar Tanácsköztársasága érdekében. Sőt, még a város galambjairól is szó esik, amelyek hiába voltak és vannak ott minden tetőn és parkban, eddig nem keltették fel a történészek érdeklődését. Megannyi történet, megannyi Budapest. Jöjjenek velünk!

A kötetet Hatos Pál (az Elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma szerzője) szerkesztette.

Rendelési link: https://bit.ly/4b621U7

3.499 Ft