Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Szekér Nóra

Rendezés:
Nézet:
Szerző: Szekér Nóra

A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba.” A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról.

Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede („Kárász”) és Szilárd Leó („Törő”), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes („Carter”) és Szent-Györgyi Albert („Bogarász”) állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.

Szekér Nóra (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság - Magyar Testvéri Közösség története című könyve. 

4.999 Ft 3.999 Ft
Szerző: Szekér Nóra
1947 – a fordulat éve. A háború utáni reményteli többpártrendszert ekkor érte az első látványos támadás: megkezdődött az a koncepciós persorozat, melynek során számos vezető kisgazda politikusra „rábizonyították” a köztársaság megdöntésének vádját. Így sikerült eltávolítani a politikai életből sokak mellett a párt főtitkárát, Kovács Bélát, a miniszterelnök Nagy Ferencet, az országgyűlés elnökét, Varga Bélát, és olyannyira meggyengíteni a Kisgazdapártot, hogy nem gördíthetett már akadályt a kommunista hatalomátvétel elé.
Ebben a politikai színdarabban, amellyel a jövő koncepciós pereinek prototípusát is kikísérletezték, a főszerepet a Magyar Testvéri Közösség nevű szervezetre osztották. Ezt az úgymond horthysta reakciósokat tömörítő szélsőjobboldali titkos társaságot kiáltották ki a köztársaság-ellenes összeesküvés koordinátorának. De mi volt valójában ez a Titkos társaság?
Szekér Nóra könyve erre a kérdésre keresi a választ. A koncepciós perekben kialakított torz kép felülvizsgálata során megismerkedhetünk a kommunista hatalomátvétel és -gyakorlás módszertanával, az államvédelmi szervek munkamódszerével. Elénk tárul a konspiráció világa, egy titkos társaság szervezeti felépítése, gyakorlati működése és politikai-társadalmi szerepe. A közösség története árnyalja azoknak a politikai rendszereknek a történetét is, melyekben szerepet játszott.

Szekér Nóra 1976-ban született. 2009-ben szerzett doktori fokozatot, jelenleg a Rendszerváltozás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa. 2009 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója.
3.999 Ft 3.199 Ft
Szerző: Szekér Nóra

1947 – a fordulat éve. A háború utáni reményteli többpártrendszert ekkor érte az első látványos támadás: megkezdődött az a koncepciós persorozat, melynek során számos vezető kisgazda politikusra „rábizonyították” a köztársaság megdöntésének vádját. Így sikerült eltávolítani a politikai életből sokak mellett a párt főtitkárát, Kovács Bélát, a miniszterelnök Nagy Ferencet, az országgyűlés elnökét, Varga Bélát, és olyannyira meggyengíteni a Kisgazdapártot, hogy nem gördíthetett már akadályt a kommunista hatalomátvétel elé.
Ebben a politikai színdarabban, amellyel a jövő koncepciós pereinek prototípusát is kikísérletezték, a főszerepet a Magyar Testvéri Közösség nevű szervezetre osztották. Ezt az úgymond horthysta reakciósokat tömörítő szélsőjobboldali titkos társaságot kiáltották ki a köztársaság-ellenes összeesküvés koordinátorának. De mi volt valójában ez a Titkos társaság?
Szekér Nóra könyve erre a kérdésre keresi a választ. A koncepciós perekben kialakított torz kép felülvizsgálata során megismerkedhetünk a kommunista hatalomátvétel és -gyakorlás módszertanával, az államvédelmi szervek munkamódszerével. Elénk tárul a konspiráció világa, egy titkos társaság szervezeti felépítése, gyakorlati működése és politikai-társadalmi szerepe. A közösség története árnyalja azoknak a politikai rendszereknek a történetét is, melyekben szerepet játszott.

Szekér Nóra 1976-ban született. 2009-ben szerzett doktori fokozatot, jelenleg a Rendszerváltozás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa. 2009 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója.

Rendelési link: https://bit.ly/3lClocW

2.999 Ft
Szerző: Szekér Nóra

A Kádár-korszak titkosszolgálata által használt tudományos elemzés szerint csupán az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. „Melléjük sorakoznak az Európában és más világrészeken működő tudósok. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezernyi magyar tudós működik ma hazáján kívül. Oly sokan vannak, hogy nem is vehetjük mindet számba.” A számbavétel azonban folyt, és a magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról.

Közülük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében meghatározó szerepet játszó lángelmék, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág, és a magyar származású Nobel-díjasok. A hidegháború tudományos versenyfutásában az ő tudásuk stratégiai fontossága szinte felbecsülhetetlen volt állambiztonsági szempontból. Megkörnyékezésük a konspiráció egészen magas szintjén, szovjet kontroll alatt szerveződhetett csak, de a magyar gyökerekből adódóan a magyarországi titkosszolgálatok nélkülözhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a közelébe férkőzhessenek. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

Jelen kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede („Kárász”) és Szilárd Leó („Törő”), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes („Carter”) és Szent-Györgyi Albert („Bogarász”) állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk általa képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is.

Szekér Nóra (1976), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze. Kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténete. 2017-ben jelent meg Titkos társaság - Magyar Testvéri Közösség története című könyve. 

Rendelési link: https://bit.ly/3VGCYl8
3.499 Ft