Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Termékek Menü

Irodalom

Rendezés:
Nézet:

Kosztolányi Ádám neve mindenki számára ismerősen csenghet. A vezetékneve legalábbis bizonyosan. Apja révén jól ismert alakja a magyar művelődéstörténetnek –  mégis alig tudunk róla valamit.

Kosztolányi Ádám, annak ellenére, hogy az apa árnyéka élete végéig ránehezedett, értékes és jelentős életművet hozott létre. A ma fellelhető teljes életművét tartalmazza ez a kötet: portréit, naplójegyzeteit, tanulmányait, cikkeit, kritikáit, lektori jelentéseit, hozzászólásait mások cikkeihez és versfordításait. Mindenképp érdeklődésre tarthat számot, és nemcsak azért, mert Kosztolányi Ádám történetesen Kosztolányi Dezső fia volt – hanem azért is, mert Kosztolányi Ádám saját, önálló jogán is jelentős alkotó volt.

Kosztolányi Ádám élete végéig írt. Nem túl sokat és nem túl rendszeresen, de közel öt évtizeden át vetette papírra cikkeit, gondolatait. Életműve azonban belefér ebbe a kötetbe.

Érdeklődése korán a lélektan felé fordul, a psziché és a nyelv összefüggéseit vizsgálja, több tanulmányt is szentel nekik. Foglalkoztatta a grafológia is. A negyvenes évektől az élő irodalom kezdte el érdekelni: ebből az időszakból valók kritikái. 1938–1946 között a kortárs irodalom hivatásos olvasója: a Révai Kiadó lektoraként több száz könyvet kell elolvasnia és véleményeznie. Egy lektori jelentés pedig csak annyiban különbözik egy könyvismertetésről, hogy nem jelenik meg.

Cikkeit, esszéit elsősorban filozófiai témában, filozófusokról írja, a legtöbbet Leibnizről. Visszaemlékezései forrásértékűek. Nemcsak azért, mert ő volt Kosztolányi Dezső fia, hanem azért is, mert – ahogy Vezér Erzsébet írta – „sokat tudott a korról, melyben felnőtt, emberekről, akik közt megfordult”, és apjáról is „józan tárgyilagossággal beszélt”. Ráadásul a kortársak szerint kiváló memóriája volt; ezt igazolják is azok az apró részletek, melyeket írásaiban felidéz, akár évtizedek távlatából is.

A Keserű nevetés ékesen bizonyítja, hogy Kosztolányi Dezső és fia, Ádám, nemcsak külsőleg hasonlítottak egymásra, hanem abban is, hogy mindketten egyformán műveltek voltak, több nyelven beszéltek, több nyelvből fordítottak, és hogy írók voltak. Igazi írók.

3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Szabó Magda

Szabó Magda könyvei itthon is, a nagyvilágban is számtalan kiadásban jutottak el az olvasókhoz. Ám életműve még mindig tartogat meglepetéseket. Olyan írásokat, amelyek csak gépiratban maradtak fenn, vagy mind ez idáig újságok, folyóiratok régi számaiban rejtőzködtek. Ezúttal könyv alakban még soha meg nem jelent novelláiból, kisprózai írásaiból készült egy színes válogatás.

Az Üzenet odaátra novelláinak a hősei részben kamaszok, akik most keresik helyüket a világban, birkóznak érzéseikkel, gondolataikkal. Más novelláknak Szabó Magda maga a főszereplője, aki „két tündér gyereke”, „harminckét kiló fantázia”, és olthatatlan kíváncsisággal csodálkozik rá környezetére. Hol szinte hivatalos tárgyilagossággal, hol kitárulkozó őszinteséggel megírt önéletrajzaiban családjáról, önmagáról, életéről, hivatásáról vall, alkotói titkaiba is bepillantást engedve. „Voltam én minden” – írja egy helyütt, az olvasó most megtudhatja, mit is takar ez a „minden”.

Szeretteitől, akik közül többen alkotótársai is voltak, torokszorítóan fájdalmas és mégis felemelően szép írásokban búcsúzik. Elköszön édesanyjától, akinek ugyan egyetlen könyve sem jelent meg, ám meséivel elvarázsolta lánya gyermekkorát, és soha el nem fogyó útravalót adott hátralévő életére. Megindító szavakkal búcsúzik barátjától, Janikovszky Évától, aki a legnehezebb időkben állt ki mellette.

Útirajzaiban az olvasó Szabó Magdával együtt barangolhat Magyarországon és a nagyvilágban, Párizstól Amszterdamon át egészen New Yorkig. Idegen tájakat, különböző embereket megismerve erősödik benne meginghatatlan bizonyossággá, hogy ő idetartozik, „csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni.”

Szabó Magda most első ízben megjelenő prózakötete üzenet az újdonságra vágyó, kíváncsi olvasónak: mindig van mit felfedezni a világban és egy író életművében

3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Woody Allen

Woody Allen régóta várt memoárját tartja kezében az olvasó, amelyben korunk egyik legmeghatározóbb filmes személyisége páratlan részletességgel, leplezetlen őszinteséggel és természetesen a tőle megszokott humorral idézi fel viharos életét.

Megismerhetjük a neves rendező brooklyni gyerekkorát és humoristaként végzett első munkáit, és bepillantást nyerhetünk a televíziózás hőskorába, amikor szövegíróként a műfaj legnagyobbjaival dolgozhatott együtt. A kezdeti nehézségek és a stand-up előadói korszak után Allen egy életre elkötelezte magát a film mellett, ahol aztán sikert sikerre halmozott. Az olvasó életteli és izgalmas beszámolót kap az első vígjátékok (köztük a Fogd a pénzt, és fuss!) készítéséről, majd a több mint hatvan évet átívelő, elképesztően termékeny pálya legjobb és legnehezebb pillanatairól. Szóba kerülnek a nagy klasszikusok, köztük az Annie Hall, a Manhattan, a Hannah és nővérei, egészen a legutóbbi évtizedek alkotásaiig. És persze nem maradhatnak ki a házasságok, a szerelmek, a híres barátok, a jazz, a könyvek és a színdarabok sem. A számtalan felidézett anekdotából sok minden kiderül a mester félelmeiről és hibáiról, de emlékei közt szemezgetve a szerző azokra is sort kerít, akiket szeretett, akikkel együtt dolgozott, és akiktől tanult.

A filmtörténet élő klasszikusának végtelenül szórakoztató, meghökkentően őszinte, gazdag és szellemes emlékiratában az olvasó megtalál mindent, amit tudni szeretett volna Woody Allenről – de sosem merte megkérdezni…

4.999 Ft 3.999 Ft

„Költő, író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú gazdagságában..." - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a Mindent bevallhatok című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe.

Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit.

A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: „Vagyok, ami vagyok." És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására.

Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. „A szavak... oroszlánok, melyek már óriásokat is széttéptek." Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Mindent bevallhatok című kötet.

3.490 Ft 2.792 Ft
Balatoni József új könyve, az Osztályharc, a tanévnyitótól az érettségiig követi egy osztály diákjainak az életét. Azét az osztályét, ahová Jocó bácsi első regényének főhőse, Hori, azaz a későbbi dr. Horolovszky Tamás jogtanácsos is járt. A 12. C-ben sűrűn történnek a dolgok, itt még a mindennapok sem unalmasak.
Bulikról, balhékról, önfeledt, boldog, vagy éppen szomorú pillanatokról, nagy kitárulkozásokról és vallomásokról, fellobbanó és kihűlő szerelmekről, a másik és a másság elfogadásáról szólnak a hol mulatságos, hol megható történetek. Na és persze a tanulásról, a nagy próbatételre való felkészülésről. A felnőtté vagy legalábbis az éretté válás érzelmi buktatóiról, amelyeken mindenkinek át kell esnie.
3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Szabó Magda

Szabó Magda még halála után bő tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából előkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélű, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az előző, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce című kötetben a receptúrák szorosabban kötődtek az írónő családjához, a most nyilvánosságra kerülők más okból lehettek fontosak számára.

Vajon miért őrizhette meg az írónő a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi „művekben", vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idő rostáján a régen használt kifejezésekből, az alapanyagokból, a mértékegységekből és az akkoriban készülő ételleírásokból.

Nem is gondolnánk, mi mindenről „mesélhet" a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi - ezek ugyanis annak idején ismert és népszerű fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belőlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízűen fogyaszthatja őket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre a kötet olvasása közben. Ne lepődjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk - ilyen a churros vagy a profiterol -, csak ne ezen a néven keressük!
Jó böngészést és jó sütés-főzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekről a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!

3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Höss, Rudolf
„Elfogták a világtörténelem talán legnagyobb gyilkosát” – írta szalagcímében a New York Times 1946. március 17-én. Valóban, kevés olyan ember van, akinek kezéhez közel egymillió ártatlan ember, férfiak, nők és gyermekek vére tapadt. Rudolf Höss, a harmadik birodalom legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő koncentrációs és megsemmisítő táborának parancsnoka nagy kötelességtudattal és munkakedvvel, szenvtelenül működtette éveken keresztül az Auschwitz és Birkenau közelében felépített táborkomplexumot.

Az Auschwitz parancsnoka voltam a háború után, Höss lengyelországi fogságában született, és egyedülálló betekintést enged a parancsokat kételyek és kérdések nélkül végrehajtó és végrehajtató tömeggyilkos belső fejlődéstörténetébe. Végigkövethetjük életét kisgyermekkorától az első világháborús katonalétig, az első politikai gyilkosságtól és a többéves börtönfogságtól a dachaui koncentrációs tábor vezetőjének posztjáig. Részletes betekintést kaphatunk abba, miként emelkedik a sachsenhauseni védőőrizetes, majd az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokságáig, hogy végül a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője legyen. Höss 1944 kora nyarán újra Auschwitz élén áll, hogy levezényelje a tábor legnagyobb szabású megsemmisítési projektjét, a vidéki magyar zsidók legyilkolását. A magyar akció (Ungarn-Aktion) keretében 437 000 magyarországi zsidó érkezik a táborba. Közülük 300 000–345 000 – köztük 100 000 gyerek – azonnal a gázkamrákba kerül.

Höss, az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony tömeggyilkos, akit a magyar közönség Robert Merle 1952-ben írt regényéből, a Mesterségem a halálból ismerhet, ezúttal saját szavaival beszéli el élettörténetét. E fontos dokumentumot most először olvashatjuk magyar nyelven.

A Martin Broszat német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán utószava zárja. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt bevezető tanulmányt.
3.990 Ft 3.192 Ft
Szerző: Pethő Tibor

A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. 

Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1938-ban indult útjára, és azóta, függetlenül a politikai és társadalmi berendezkedés radikális változásaitól mindig központi szerepben volt, mélyen tükrözve és egyben alakítva is az eseményeket - pedig közben volt egy Rákosi- és egy Kádár-rendszer is. A szinte azonnal kialakult legendájához, az általa betöltött szerephez éppúgy ragaszkodtak a hatalom mindenkori birtokosai, mint a lapot tartalommal megtöltők. A lap története egyben izgalmas mélyfúrás az elmúlt nyolcvan év magyar történelmébe és szellemi folyamataiba. 

Alapítója, Pethő Sándor a Times, a Neue Zürcher Zeitung tapasztalatait felhasználó első magyar világlapnak gondolta el. Olyan újságnak, amely a hazai politikai eseményeket a külpolitika eseményeibe ágyazva elemzi, értelmezi. A születő, konzervatív-liberális, keresztény szellemiségű, a nemzeti kérdésekkel kiemelten foglalkozó lap terjedelmes külpolitikai rovattal rendelkezett. 
A hazai világlapról szőtt elképzeléseket a második világháború kitörése keresztülhúzta. Néhány éven belül viszont a Magyar Nemzet vált az ország legnagyobb hatású náciellenes orgánumává. 

Az 1944-es betiltás után egy esztendővel újjászülető lap, amíg tehette - 1948 tavaszáig - ugyanolyan határozottan lépett fel a kommunista egyeduralmi törekvésekkel szemben. A későbbiekben is a pártsajtóhoz képest meglévő mássága, a letűnt polgári világot idéző stílusa, hangvétele emelte ki a szocializmus médiavilágából, tette érdekessé olvasói előtt. 

A Magyar Nemzet fennállásának nyolc évtizede alatt nagy részt olyan körülmények között volt kénytelen működni, amikor az országban vagy korlátozták a sajtószabadságot vagy egyáltalán nem - legfeljebb a kiskapukat megtalálva - lehetett a hivatalostól eltérő nézeteket hangoztatni. Az újság a kiskapukat kihasználva, felélesztve háború alatt az olvasók tájékoztatására rendszeresen használt "becsempészett őszinte mellékmondatok" hagyományát szólalt meg - amikor megtehette a szocialista rendszer idején is. 

A kilencvenes évektől - éppen mert mindenki magáénak érezte és akarta a patinás márkanevet - a lapra megpróbáltatásokkal teli korszak várt. A Magyar Nemzet a Napi Magyarországgal való 2000-es egyesítés nyomán megerősödött, ám idővel egyre inkább elköteleződött egyetlen politikai erő irányába. A 2015-ös fordulatot követően függetlenségének helyreállításával sikerült korábbi tekintélyét visszaszereznie. A szellemében az alapítók céljaihoz visszatért Magyar Nemzetet két nappal a 2018-a választás után zárta be tulajdonosa, aki azóta el is adta médiumait. A Magyar Nemzet folytatásaként a lap korábbi újságírói idén májusban létrehozták a Magyar Hangot.

4.490 Ft 3.592 Ft
Szerző: Bauer Barbara

Cecil Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben.
„Légy türelmes. Meg fogod találni azt a helyet, azt a pillanatot, ahová be tudsz lépni magad is, és nem azt fested meg, ami előtted van, hanem amiben te is benne vagy. Ekkor leszel készen.” Cecilt a mestere ezekkel a szavakkal bocsátja útjára. És bár az egész világ nyitva áll előtte, az útja mégis Budapestre vezeti őt. Talán ez lenne a hely, amelyről a mestere beszélt? És az a bizonyos pillanat, az vajon mikor érkezik el?
Amikor Cecil az ’56-os forradalom utáni években megérkezik a magyar fővárosba, az élete különös fordulatot vesz. Lassan valósággá válik mindaz, amiről addig azt gondolta, hogy csak a fantáziájában és az álmaiban létezett. Felsejlik, majd kibomlik előtte egy különös történet, amely mintha réges-régen esett volna meg vele, és amelynek a szereplőit mintha csak az ő képzelete teremtette volna meg. Mégis ők voltak azok, akik átsegítették a legnehezebb pillanatokon, akik érte jöttek, ha rátört a magány, akik között békére lelt, ha harcok dúltak körülötte. Akik megmentették a lelkét attól, amit kisgyermekként nem élt volna túl.
Apránként rátalál mindarra, amire egész életében várt. Megismerkedik Endrével, a magyar építésszel, akihez sokkal több szál fűzi, mint hitte volna. Megérti, miért vonzotta annyira Magyarország. Az ország, ahol utoljára kisgyermek korában járt, és amelyre szinte már nem is emlékezett. És ahol végre felragyog az a fény, amelyben megláthatja önmagát. A saját történetét.

BAUER BARBARA sejtelmes hangulatú, váratlan fordulatokat kínáló új regénye különleges, izgalmas utazás a múltba és az emberi lélek mélyére.

3.499 Ft 2.799 Ft
Dr. Horolovszky Tamás harmincegy éves jogtanácsos egy szerelmi szakítás után beköltözik élete első önálló lakásába. Kezébe kerül egy kopott kis doboz, rajta felirat: Emlékek. A dobozban a gimnáziumi ellenőrző könyvek mellett egy megsárgult füzetet talál – kamaszkori naplóját. Felüti, elkezdi olvasni, és nem győz csodálkozni. Ezt valóban ő írta?
Nem, nem ő írta. Hanem a tizenhét éves, jófiúságot megelégelő, szülők ellen lázadó, világmegváltó terveket dédelgető, őszinte szerelemre és fergeteges szexre vágyó Hori. Akinek ő már a nevét is kitörölte az emlékezetéből… Ám a szembesülés kamaszkori énjével kérdések sorát indítja el benne. Másnap reggel beteget jelent, és párbeszédbe kezd egykori önmagával.
Vajon mit tenne máshogy, mint akkor? És most mit kellene másképpen tennie, hogy ne egy önmagával és az életével elégedetlen, kiégett felnőtt találkozzon a hajdani fiatalemberrel? Hogy saját magára ismerjen. Dr. Horolovszky Tamás emlékezik, és újraél szerelmet, csalódást, barátságot… Melyik az igazi élete? Melyik az igazi énje?
Balatoni József, azaz Jocó bácsi, a televíziós vetélkedőből és a média különböző felületeiről jól ismert tetkós töritanár. Szakmai celebként már sokan találkoztak vele országszerte – írói pályáján azonban most indul el. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap mint nap megtapasztalt élethelyzeteket, azok tanulságait és olykor meglepő „megoldóképleteit” dolgozza fel.
3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Szabó Magda

Szabó Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel. Mint a cirmos üveggolyó, olyan ez az eddig napi- és hetilapokban, folyóiratokban rejtőzködő, kötetben még soha meg jelent írásokat tartalmazó könyv. Sokszínű. Novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek – megannyi műfaj, megannyi téma és forma.

Hol szikár és mégis torokszorítóan drámai, hol megkapóan lírai novelláiban a sorsfordító pillanatot ragadja meg, amikor valakinek az élete más irányt vesz. Az eszmélés pillanatát, amikor megszólal az a bizonyos belső hang. Pontosan dokumentált, tárgyszerű vagy éppen játékos, humoros tárcáiban, amelyek új minőséget hoznak a műfajba, „utazik”. Utazik a hazában, Magyarországon, és utazik az emberi lélek mélyére, amelynek oly kiváló ismerője. Új helyeket, tájakat, városokat fedez fel. És persze embereket, ismeretleneket, akiknek a titkát kutatja. Varázslatos gyerekkorát, mozgalmas életének és pályájának fontos állomásait felidézve váratlan őszinteséggel saját magáról vall, önnön titkait tárja az olvasó elé az interjúkban és vallomásokban. 1938 és 1942 között született verseiből egy, társát és útját kereső, „ezüst sikert álmodó”, „arany csodára váró” érzékeny, fiatal nő bonyolult érzésvilága bontakozik ki. A neki és az általa írt levelek pedig magánéletéről adnak hírt, ahol „rossz meg jó vegyesen” fordul elő.

Az Urbán László összeállította Nekem a titok kell című kötet az újdonság és meglepetés erejével hat, még közelebb hozva az olvasóhoz Szabót Magdát, az embert és az írót.

3.490 Ft 2.792 Ft
Szerző: Bear Grylls

Beck hirtelen kétszáz kilométerrel az északi sarkkörön túl találja magát, és éppen közeleg a zord tél. Beck Granger szabadidejében a Green Force nevű környezetvédő csoportnak dolgozik, amikor egy véletlen találkozás egy régi ismerőssel mindent megváltoztat. Hősünk egy bűnbandába botlik, amelynek tagjai semmitől sem riadnak vissza, hogy megőrizzék sötét titkukat – egy titkot, amely, ha napvilágra kerül, örökre megváltoztathatja Beck életét…

Kezdetét veszi a hajsza, melyben nemcsak a bűnbandával kell felvennie a harcot, hanem a rideg, kegyetlen sarkvidéki körülményekkel is. Üldözői kiléte továbbra is ismeretlen, de a céljuk világos: holtan akarják látni a fiút. Képes lesz Beck mindig egy lépéssel előttük járni, vagy végül utoléri a titokzatos ellenség?

Bear Grylls kalandregény-sorozatának tizenegyedik részében Becknek minden ügyességét és szakértelmét latba kell vetnie, hogy ép bőrrel megússza a menekülést a sarkvidéki vadonban. A könyvben különleges túlélési tippeket is találsz a legveszélyesebb helyzetekhez!

3.199 Ft 2.599 Ft
Szerző: Bauer Barbara

Dalnok Erika szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadóban. Férjét néhány hónapja veszítette el, és most a munkájába menekül. Egy nap különös kéziratra bukkan, amely azonnal megragadja a képzeletét, s némi fáradsággal sikerül is kiderítenie az álnéven beküldött írás szerzőjének kilétét. A neves történész azonban már nem él, így Erika az özvegyét és a fiát keresi fel, hogy engedélyt kérjen a kiadásra. Ám a mű nem teljes: a messzi múltban játszódó, különös, sejtelmes mesének csak az első része készült el. Hiányzik a mese vége, a magyar Szent Korona elkészítésével megbízott aranyműves fiának története. 
Amikor Erika megtudja, hogy a szerző fia, Szentesi Zoltán a jogi diploma megszerzése után kitanulta az ötvösmesterséget is, megpróbálja rávenni, hogy írja meg a fiú történetét. Fejezze be ő azt a mesét, amelyet annak idején az édesapja mondott esténként az ötéves Zolikának. Ám a férfi, aki még mindig úgy érzi, fiatalon elhunyt apja cserben hagyta és elárulta őt, nem akar kötélnek állni. Pedig ő maga is éppen azzal a tűzzománc képpel vesződik, amelyikkel apja meséjének hőse a világtól elzárt kolostorban. És úgy is él, akár egy szerzetes. Ideje nagy részét a munkaasztalánál tölti, megszállottan dolgozik, ám Szent Bertalan portréja minden igyekezete és mesterségbeli tudása ellenére csak nem készül el.
Vajon Zoltán a csalódottságon, haragon túllépve, a megbocsátás és a szerelem erejével képes lesz befejezni a szent portréját, és megírni a mese végét? Visszatalálhat-e az édesapjához úgy, ahogyan az 1500 évvel ezelőtti történet kisfiú hőse? És vajon Erika el tudja engedni a múlt fájóan szép, bénító emlékeit, hogy újrakezdhesse az életét másvalakinek az oldalán?

BAUER BARBARA misztikus elemekkel gazdagított, finoman hangolt új regénye apa és fia története a jelenben, illetve a mesék, legendák ködébe vesző távoli múltban. Négy, keresztutakkal és tévelygésekkel sújtott élet históriája, amely az elszakadásról és az újbóli egymásra találásról szól. A folytonosságról, az apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyományozott örökségről: a hit, erő, szeretet hármas parancsáról, amelynél nincs nagyobb hatalom.

3.499 Ft 2.799 Ft
Szerző: Szabó Magda
„Mint – vagy majdnem mint – Copperfield Dórája, támolyog Szabó Magda a történelemben. Holtszerelmes a férjébe, az is őbelé, de azért egy oldalpillantással számontartja volt vőlegényét, s miközben dúl a sztálinizmus, részint önmaga szépsége, részint az foglalkoztatja, meddig bírhatja a terhelést: szülők, állástalan férj teljes súlya rajta, beteg őmaga is, s úgy mellesleg, kinek ki a szeretője a hajdani baráti körből” – írja Szabó Magda a naplójához fűzött utólagos feljegyzésében.
Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék. Szabó Magda ilyen iskolai füzetekbe írta az ötvenes években naplóit férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el az együtt töltött boldog pillanatokat. A hagyatékból nemrég előkerült dosszié öt füzetet rejtett.
A hol folytatásos monológ jellegű, hol levélszerű naplók a házaspár saját maguk által teremtett világát mutatják be, amelyből – több-kevesebb sikerrel – igyekeznek kizárni az ötvenes évek gyötrelmes valóságát. A pénztelenség, az állástalanság vagy a kizsigerelő, méltatlan munka, mindennapjaik kilátástalansága „veri őket” egymáshoz. Egymásért élnek, és egymásnak írnak, ha már a világ nem kíváncsi rájuk és műveikre.

A feljegyzésekből két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember egymást megtartó szerelmének és azoknak a sorsfordító éveknek a története bontakozik ki, amelyek a Freskó, a Bárány Boldizsár írójává formálják Szabó Magdát. Aki egyszerre lejegyzője és szereplője a kordokumentumként, irodalmi forrásként és műalkotásként egyaránt olvasható füzeteknek. A naplókból nemcsak a házaspár közös életét ismerhetjük meg, hanem a magyar irodalom egy különleges pillanatát is – amikor megszületik Szabó Magda, a prózaíró.
3.490 Ft 2.792 Ft