Könyvek

2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi flopilemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia.
1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen.

MÖRK LEONÓRA részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő új regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet. 

És te hogy vagy? – kérdezi második könyvében Jakupcsek Gabriella. De rögtön utána feltehetné ezt a kérdést is: És nőként hogyan érzed magad a bőrödben? A kötet ugyanis nem másra keres választ, mint a női lét szakaszainak nehézségeire, akár idősebbek, akár kamaszok vagyunk, akár párt keresünk, akár házasodunk, akár kisgyerekkel vagyunk otthon, akár megcsalnak, akár válásba sodródunk, akár egyedül kell gyereket nevelnünk, és újra párt keresünk, vagy akár szembenéznünk az öregedéssel.
De nem csak a nők keresik a boldogságot, a férfiak sem maradhatnak ki a könyvből. Gabi, szokásához híven, most is csak kérdez és kérdez. Számba veszi a női élet stációit, melyeknek az eredője sok esetben a férfi. Olyasfajta kérdésekre keresi a választ, hogyan találjuk meg a helyünket a magánéletben, a munkahelyen, mik a lehetőségeink, ha boldogtalan kapcsolatban élünk, vagy épp egy szerelmi háromszögben jutunk szerephez. Honnan merítsünk erőt, hogy ki tudjunk szállni, és tovább tudjunk lépni. Emelt fővel.
Életünk első felében azon dolgozunk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, megszerezzük, amire vágyunk: diplomát, párt, autót, karriert, gyereket, lakást, pénzt, paripát, fegyvert. Aztán életünk következő részében mindezt meg kell tanulnunk szépen elengedni. Vajon miért nincs a kettő között mondjuk húsz zavartalan évünk, amikor mindazt, amit elértünk, egyszerűen élvezzük?
És te hogy vagy? – kérdezi Jakupcsek Gabriella, megindítva egy lehetséges őszinte beszélgetést, elsősorban önmagunkkal, saját nőiességünkkel, önértékelésünkkel, egymással. Teszi ezt olyan érzékenységgel és nyíltsággal, ahogy a barátok ülnek össze, és figyelnek a másikra, meghallgatva a választ arra is: Bővebben?

Az idegen a semmiből bukkan fel. Talán egy bárban, talán egy parkolóban, talán egy élelmiszerboltban. Kiléte ismeretlen. Indítékai homályosak. A birtokában lévő információ tagadhatatlanul hiteles. Néhány szót súg az ember fülébe, aztán magára hagyja meghökkent áldozatát, aki kétségbeesetten próbálja összerakni darabokra tört élete szilánkjait.
Adam Price-nak van mit veszítenie. Élete maga az amerikai álom: jól fizető állása van, és látszólag harmonikus házasságban él gyönyörű feleségével, akivel két csodálatos fiúgyermeket nevelnek egy hatalmas kertvárosi családi házban. Aztán összeakad az idegennel, és felesége szörnyű titkáról tudomást szerezve a tökéletes élet délibábja úgy foszlik szét, mintha sosem létezett volna. Ám Adam hamarosan még sötétebb machinációk hálójában találja magát, és egy idő után rájön: elég egy apró kis hiba, és az összeesküvés, amelybe belesodródott, nem csupán az életüket dönti romba, de végez is velük…

HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Regényeit meghökkentő humora és a váratlan csavarok miatt a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon. Könyveit eddig mintegy negyven nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte. Az idegen Harlan Coben eddigi legsokkolóbb regénye, amely megjelenése után szinte azonnal az amerikai sikerlisták élére került. 

Ez a természet tudatos felfedezéséhez nélkülözhetetlen útmutató segít megőrizni a belső nyugalmat és harmóniát.

• Fedezd fel, hogyan léphetsz mindennap kapcsolatba a természettel, bárhol is légy!
• Meríts ihletet a több mint hetven egyszerű gyakorlatból!
• Kövesd az útjelzőket, hogy a legtöbbet hozhasd ki kalandozásaidból a szabadban!
• Felfedezéseidet és észrevételeidet rögzítsd a kötet jegyzetelésre szolgáló lapjain!

Fedezz fel, jegyzetelj, figyelj meg – légy kreatív és természetes!

„Orvosként régóta stigmatizált emberekkel dolgozom. Olyanokkal, akik a saját poklukban fortyognak, és nem látják a kiutat. De vajon mit jelent a pokol? Mit jelent talpra állni, és felnőttként élni? Nekem meggyőződésem, hogy amibe egy ember juttatta önmagát, abból ki is mászhat. De hogyan? Mi az út? Ezekről a folyamatokról, az első lépésekről szól ez a könyv, különös tekintettel a mai huszonéves fiatalokra, akiket divatos szóval Y generációnak is neveznek. Jó ideje érdekel már, hogy milyenek ők, milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük, hiszen állítólag ők a jövőnk letéteményesei.”

Dr. Csernus Imre 1966-ban született Verbászon, egy közép-vajdasági kisvárosban. Orvoscsaládból származik, de szeretett nagyapja iránti tiszteletből sokáig papnak készült. Tizennyolc évesen mégis a budapesti orvosi egyetemen kötött ki. Sokáig szülész akart lenni, ám később ráeszmélt, hogy a pszichiátria az a terület, ahol igazán elemében van. Számára nincsen reménytelen eset, a lehetetlen nem létezik. Vallja, hogy kellő türelemmel mindent el lehet érni, és mindig mindenhonnan van kiút!

Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató törvénytelen eljárások olyan szakemberek életét törték derékba, akik mind a mai napig meghatározó alakjai a bányász-geológus társadalomnak. 

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított.

Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880–1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások – mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak – hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi „testőrület” bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára.

A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni.

Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok – Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák. Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest „intim” hétköznapjairól.

Soma Mamagésa legújabb kötetével példátlan bátorságú és őszinteségű könyvet vehet kezébe az olvasó! A Tiszta Szex című könyvében a szerző megdöbbentő merészséggel ír a szexualitásról saját tapasztalatai, saját szexuális története tükrében. A könyv azonban nem a meghökkentés, hanem a segítés szándékával íródott! A szerző végtelen őszinteséggel ábrázolt szexuális élete ugyanakkor csupán illusztrációként szolgál mondanivalójának megértéséhez. Az őszinteség azonban nem csak az intim részletekre értendő, hanem az egész könyvet áthatja. A szerző úgy mer beszélni erről a kényes témáról, hogy közben lelkét hihetetlen mélységekig lemezteleníti, zsigeri szinten mutatja meg a maga teljes belső valóságát. Ezek a legféltettebb titkok most minden nő - és persze férfi - számára hozzáférhetővé válnak. Hálásak lehetünk az olvasásakor, mert az őszinteség segítségével közelebb kerülünk nem csak saját szexualitásunk, de végső soron egész lényünk megértéséhez. Gyógyító ez a könyv, gyógyítóbb, mint bármely szexualitásról szóló ismeretterjesztő könyv, és a tanítás mellett felhőtlen szórakozást is ígér! „Az a célom ezzel a szexről szóló, rengeteg tapasztalatra épülő könyvvel, hogy adhassak valamit ahhoz, hogy szabadabbak, boldogabbak, teljesebbek legyünk. És hogy - ha csak egy icike-picikét is - felgyorsuljon az a folyamat, amelynek jelen individualizálódó korunkban részesei vagyunk. Azaz hogy a végletekből minél hamarabb visszakerüljön a szexualitás az őt megillető, méltó helyére, ahonnan eredendően indult.

Rendelési link: https://bit.ly/35cJsfx

Mariah Dunning épp a helyi pláza zsúfolt éttermében ebédel az apjával, amikor a tömegben megpillantja egy éve eltűnt édesanyját. Rögtön utánaered, de a nő köddé válik. Vajon csak a képzelete játszott vele? Vagy kezd megőrülni? Ez nem is lenne csoda, hiszen a lány rögeszmésen hiszi, hogy Beth, az anyja önszántából sohasem hagyná el őt. Ráadásul a rendőrség az apját, Craiget gyanúsítja, bár sem a holttest, sem más, bűncselekményre utaló bizonyíték nem került elő. De a texasi kisváros, Lakehaven lakosai rendre összesúgnak a hátuk mögött, azt találgatva, vajon bűnös-e Craig. Mariah a saját szakállára nyomozni kezd, és hamarosan döbbenetes felfedezést tesz. Egy bűnügyi blogból megtudja, hogy a közelmúltban két másik nő is eltűnt a környékről. És mindkettőt Bethnek hívták! Lehet, hogy csupán véletlen egybeesésről van szó? Mariah nem hisz ebben, meg van győződve róla, hogy a három rejtélyes ügy összefügg. Bármit megadna azért, hogy megtudja, mi történt az édesanyjával, és hogy tisztázza az apját a gyanú alól. Ám félő, hogy az igazság, amellyel titkok, hazugságok hálóján átvergődve szembe kell néznie, félelmetesebb és megrázóbb, mint valaha is gondolta volna… Jeff Abbott legújabb pszichothrillerében bravúrosan szövi a szálakat és mesterien adagolja a feszültséget. Mint egy kirakósban, úgy illesztgeti egymás mellé a torokszorítóan izgalmas és szövevényes történet mozaikdarabkáit, és a titkok felfejtésének időzítése is tökéletes. Az utolsó csavar, a befejezés pedig nem is lehetne mellbevágóbb! Jeff Abbott regényeit világszerte fordítják és olvassák. A texasi születésű thrilleríró történelem és irodalom szakon diplomázott, majd a reklámszakmában dolgozott. A nagy sikerű Sam Capra-sorozatból a Végjáték elnyerte a thrillerírók nemzetközi díját, de a White Mosley békebíróról szóló bűnügyi történetei és önálló regényei is rendkívül népszerűek. Bűnös vagy! című regényét a Boston Globe 2017 legjobb könyvei közé választotta. Abbott a texasi Austinban él feleségével és két fiával.

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves-összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csak hogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka? Ablonczy Balázs könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencvenöt éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb és legtraumatikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti emlékezetben, de a politika sem tudott szabadulni tőle. Az öt év után új kiadásban megjelenő kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat. Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett történelem–francia szakon, ugyanitt szerezte doktori címét, és egykori iskolájában, a művelődéstörténeti tanszéken oktat. Tanult és kutatott Párizsban, Londonban, Berlinben. 2009–2010-ben a bloomingtoni Indiana University vendégtanára volt. Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története. Főszerkesztője a Kommentár című kéthavi folyóiratnak. Teleki Pálról szóló életrajza a 2005-ös év egyik legjobb társadalomtudományi kötete volt. 2011-től a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.

Marina gyakran megfordul a sürgősségi ügyeleten. Mindannyiszor tele van kék-zöld foltokkal, zúzódásokkal, de váltig állítja, hogy csak leesett a lépcsőn. Pedig földszinti lakásban lakik, ahol nincs is lépcső. Az aranyfürtű, kék szemű, csoda szép kis Velencét isteníti az apja, azt akarja, hogy a lánya királynőként uralkodjon a divat világában. Műszempillás, rúzsos szájú gyerekmodellt csinál belőle, kiszolgáltatva ezzel a férfiak perverz tekintetének és vágyainak. Giorgia lekési a vonatját, pedig még aznap mindenáron el kell jutnia Sevillába, a férjéhez. Örömmel fogadja hát egy bizalomgerjesztő külsejű, vasúti egyenruhás férfi ajánlkozását: majd ő az autóján elviszi egy közeli állomásra, ahol még elérheti a csatlakozást. Amikor a fiatal nő beül az éjfekete furgonba, még nem sejti, mi vár rá. Angela egyre nehezebben tűri barátja féltékenykedését, szüntelen gyanakvását. Mégsem képes végleg szakítani vele, és magában keresi a hibát: lehet, hogy valahol a lelke mélyén mégiscsak bűnös?
A mai olasz irodalom nagyasszonyának, Dacia Maraini elbeszéléskötetének fókuszában a nők állnak. Még alig serdülő, tapasztalatlan, hiszékeny gyereklányok, érzékeny, szerelemre vágyó és éppen ezért talán túlságosan adakozó fiatal nők. Látszólag törékenyek és sebezhetők, partnereik – férjek és szeretők –, ezért is gondolják úgy, hogy akár erőszakkal is elvehetik azt, ami szerintük megilleti őket. Összetévesztik a szenvedélyt a birtoklással, nem szeretni, hanem leigázni, kisajátítani akarják a másikat. Ám Maraini megszomorított és megalázott hősnői esendőségükben is erősek, küzdenek, néha pedig veszítenek és elbuknak, de nem adják fel. Ahogy az is előfordul, hogy már túl késő, többé nincs menekvés, nincs feltámadás.

Dacia Maraini ezekben a felzaklató és szívszorító elbeszélésekben napjaink egyik legvitatottabb és legfájóbb témáját, a nők elleni erőszakot vizsgálja. A kötet látszólag tárgyilagosan, majdhogynem szenvtelenül előadott történeteiben hátborzongató, tűéles pontossággal rajzolja fel az erőszak anatómiáját, elemzi elkövető és áldozat sokszor ellentmondásos, bonyolult érzelmi viszonyát, és fest hiteles képet arról a hol közönyös, hol ellenséges társadalmi környezetről, amely nem feltárni, hanem leplezni igyekszik a bajt. A kötet egyszerre látlelet, segélykiáltás és felhívás a világnak. De mindenekelőtt megrendítő olvasmány.

DACIA MARAINI a kortárs olasz irodalom egyik legnagyobb tekintélyű, legtermékenyebb szerzője, fontos kulturális és közéleti szereplő. Szinte minden műfajban alkot: költő, regényíró, esszéista, színpadi szerző, forgatókönyvíró. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Pályáját újságíróként kezdte, a Corriere della Sera című napilap közölte írásait. Első regénye 1962-ben jelent meg. Magyarul is kiadott, Marianna Ucría hosszú élete című regényével 1990-ben elnyerte a rangos Campiello-díjat, majd 1999-ben neki ítélték a Strega-díjat Buio (Sötétség) című elbeszéléskötetéért. 2008-ban született regénye, a Végállomás Budapest 2019-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál.